Elutasított ombudsmani kezdeményezések

Elutasított ombudsmani kezdeményezések

Az ombudsman törvénymódosítási kezdeményezéseinek csaknem harmadát elutasítja a kormányzat – derül ki Székely László lapunknak készített összeállításából. Az adatok szerint csak tavaly félszáz törvénymódosítást kezdeményezett az ombudsman, mert valamelyik jogszabály vagy a szabályozás hiánya jogsérelmet okozott. A biztos kérése ellenére továbbra sincs törvényben rögzítve például a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevétele, pedig az utóbbi időben több olyan tragikus gyermekhalál is történt, ahol a család hosszabb ideje nem engedte be lakásába a védőnőt.

A Magyar Nemzet rendszeresen beszámol az alapvető jogok biztosa által feltárt visszásságokról, jogsérelmekről, illetve a Székely László által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatokról. Lapunk most arra volt kíváncsi, hogy a szakminisztériumok és a kormányzat milyen arányban fogadja meg az ombudsman törvénymódosítási kezdeményezéseit, illetve melyek voltak azok az ügyek, amelyekben a kormányzat a jogsérelmek ellenére sem volt hajlandó változtatni a jogszabályokon.

Az ombudsman 2015-ben 140 jelentést adott ki, amelyek közül mintegy ötven ügyben kezdeményezte valamely jogszabály módosítását vagy a jogi környezet áttekintését. 2016 év első felében is arányaiban közel ugyanennyi jogalkotási javaslat született. A javaslatok közel kétharmadát fogadta el a jogalkotó – közölte a Magyar Nemzet kérdésére az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az ombudsmani hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, vannak olyan ügyek is, amelyekben nem értett egyet a biztos javaslatával az érintett minisztérium. Ilyenkor hiába szólítja fel törvényalkotásra az ombudsman az adott szaktárcát, a minisztérium nem teljesíti a kérést.

Ilyen ügy volt például a biztos szerint a szakápolás rendszere a szociális intézményekben. A probléma kapcsán még 2013-ban fordult az ombudsmanhoz egy idősek otthonát és fogyatékosok otthonait fenntartó cég ügyvezetője. Azt sérelmezte, hogy bár jogszabály szerint szociális ellátást nyújtó intézményként nem kötelessége szakápolási tevékenységet folytatni, és erre finanszírozást sem kap, a napi gyakorlatban ez elkerülhetetlen. A szociális intézményekben szakápolás csak külön engedély birtokában történhet, akinek nincs ilyen engedélye, az nem kap a feladat ellátására normatívát. Csakhogy az ombudsman szerint az intézmények önerőből aligha képesek eleget tenni az engedélyeztetési eljárásnak, így egyetlen fillért sem kapnak az ápolásra, pedig az idős betegeket mindennap el kell látni. Három évvel ezelőtt még az előző biztos, Szabó Máté fordult az ügyben Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, ám azóta sem történt előrelépés. Az ombudsmani hivatal lapunknak leszögezte: a biztos továbbra is fenntartja álláspontját arról, hogy ki kell dolgozni és jogszabályban rendezni a folyamatos és biztonságos szakápolási tevékenység finanszírozási hátterét a bentlakásos szociális intézményekben.

Nincs még megnyugtató megoldás a védőnői szolgáltatás igénybevételének ügyében sem – szögezte le Székely László. Még 2013-ban szintén Szabó Máté kérte Balog Zoltántól, hogy rögzítse törvényben a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételét, illetve hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az elutasítása. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítást az Agárdon a családja által halálra éheztetett másfél éves gyermek ügye kapcsán kérte az ombudsman, ahol a jó anyagi körülmények között élő szülők és nagyszülők teljes visszavonultságban éltek, a védőnői ellátásról lemondtak, és egy idő után a kötelező védőoltásokat sem adatták be a babának. Az ombudsman három évvel ezelőtti kezdeményezése ellenére azonban a kormányzat nem tett semmit az ügyben, továbbra is le lehet mondani a védőnői ellátásról, pedig azóta újabb gyermeket éheztetett halálra a családja. Idén tavasszal Gyöngyösön egy másfél éves kislány vesztette így életét.

Elmaradt a nevelőszülői hálózatokban a pszichológus alkalmazásának jogszabályi előírása is. Sok esetben azoknak a gyerekeknek is szükségük lenne a pszichológus által nyújtott lelki segítségre, akik nem gyermekotthonban, hanem nevelőszülőnél élnek. A nevelőszülői hálózatoknak azonban a törvény egyáltalán nem biztosít pszichológust. Ezt a hiányosságot sem volt hajlandó orvosolni az elmúlt két évben a szaktárca, az ügygazda ebben az esetben a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A biztos jelentéseinek hatására ugyanakkor számos fontos módosítás született. Így például az ombudsman kezdeményezésére került ki a munka törvénykönyvéből az a szabály, amely nem minősítette munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát. A szóban forgó rendelkezés szerint amennyiben a munkavállaló 31 vagy annál több napot volt beteg egy évben, akkor a betegszabadság nem számított munkában töltött időnek, így arra az időre nem járt arányosan a szabadság sem. A jogszabályt tavaly év elején módosította a kormány.

Az ombudsman javaslatának eleget téve egyértelműsítette a kormányzat a gyógyszertári ügyelet és készenlét szabályait is. Székely László ebben az ügyben azért indított vizsgálatot, mert egy hozzá forduló gyógyszerész kifogásolta, hogy anyagi kompenzáció nélkül kötelezhetik ügyeleti, készenléti szolgálatra a gyógyszertárakat. A problémát idén tavasszal orvosolták.

Szintén a biztos kezdeményezésére vált lehetővé, hogy a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy is nyilvántartásba vehető legyen álláskeresőként. Figyelembe vették az ombudsman megállapításait az igazságügyi szakértőkről szóló törvény megalkotása során is, valamint több oktatási jogszabály is az ő javaslatai alapján módosult, így például neki köszönhetően csökkentették a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határidejét is, mivel korábban akár ősz végéig is eltarthatott az eljárás, jócskán belelógva a tanévbe.

Az eredmények között érdemes megemlíteni azt is, hogy a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztályának azonnali felújítására 40 millió forintot csoportosított át a kormány, miután az ombudsmani hivatal lesújtó képet adott az intézmény állapotáról, és az osztály bezárását javasolta.

A legutóbbi eredmény pedig a múlt hétre tehető, amikor Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályozásával összefüggő ombudsmani kezdeményezést – a Magyar Nemzet kérdésére – úgy kommentálta, hogy a csokkal kapcsolatos eredmények összegzésére novemberben kerül sor, és akkor az ombudsman észrevételét érdemben fogják mérlegelni. Hozzátette, hogy őt személy szerint meggyőzte Székely László érvelése. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a csokot szabályozó kormányrendelet az ombudsman szerint ésszerű indok nélkül kirekeszti a jogosultak közül a 20 évnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a szülőknek a lakástámogatás. Székely László azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, fontolja meg a szabályozás módosítását, hogy a 20–25 év közötti nappali tagozatos középiskolások is gyermeknek minősüljenek a csok igénylésekor.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »