Elúsztak a beígért tanuszodák

Elúsztak a beígért tanuszodák

A magyar kormány Orbán Viktor ellenjegyzésével még 2014 februárjában egy év alatt uszodákat és tantermeket ígért számos településnek, amiből szinte semmi sem valósult meg. Nosza, jött a Nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programban a következő ígéret: a 2016/17-ben a tanév végéig 38 milliárd forintból 24 tanterem, 25 tornaterem, 25 tanuszoda és 5 komplett iskola épül fel. Utánanéztünk annak, miként áll a tanuszodák építése. Sajnos igencsak szánalmas a helyzet…

A stadionok és sportcsarnokok mellett a magyar kormány a tanuszodák építésére is figyelmet fordít, és számos helyen szeretnének teret biztosítani az úszni és vízilabdázni vágyók számára. A mai napig összesen 25 településen született döntés arról, hogy tanuszodát építenek fel, és a legújabb határidő szerint ezeket a most kezdődött tanév végéig kell átadni. Úgy tervezték, az új létesítményekben – a mindennapos testnevelés mellett – mindenki más számára is biztosított lesz az úszás, a kikapcsolódás, a rekreáció és az egészségmegőrzés lehetősége, mintegy 700 ezer ember számára biztosítanak ezzel úszási, sportolási lehetőséget. A tervek szépek, a legtöbb helyen maximum az alapkőletételig jutottak el az ünnepségen előszeretettel részt vevő kormánytagok jelenlétében.

Maguk a tanuszodák egyébként ha megvalósulnának, valóban betöltenék a nekik szánt funkciókat, ráadásul egész évben ki tudnák szolgálni a környéken élőket. A téli „félévben” fedett uszodaként, melegben, iskolai szünetek idején nyitott strandként tudnának működni.

 

 A jelenlegi tervek alapján egy 10x6x0,8 méteres, valamint egy 25x15x1,9 méteres medencét alakítanak ki mindenhol. Igény szerint kivehető és strand célú szolgáltatást lehetővé tevő szendvicspanel oldalfalú; fix építésű, öltözőknek és kiszolgálóhelyiségeknek is helyt adó épülettel.

A már letett alapköveket két hullámban temették a földbe az adott településeken. 2014-ben a gazdagréti ünnepségen még időkapszula is került bele, igaz, az ünnepség előtt sebtiben a Törökugrató utcai iskola tanulóival írattak leveleket „a jövőbe”, hogy legyen mit belerakni az időkapszulába. Noha Simicskó István, az akkori sportért felelős államtitkár mindenféle úszóleckéket ígért a helyi iskolásoknak, nemhogy egy kapavágás nem történt a tanuszoda ügyében, manapság már azt sem tudják, hová ásták el az alapkövet…

– Amikor tanuszodákat, tornatermeket építünk, elsősorban gyermekeinkre, a jövő generációira gondolunk. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést, amelyben a magyar sport jövőjének megalapozása mellett a sportoló nemzet megvalósítása érdekében is nagy lépést tettünk előre – fogalmazott beszédében Simicskó.

Mint említettük, Gazdagréten nem a nagy, hanem az első lépés hiányzik.

Ugyanebben az esztendőben Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a zuhogó esőben egy ernyő alatt állva nézte végig, amint a kivezényelt gyerekek tornagyakorlatokat mutatnak be a putnoki Péczeli József Általános Iskola melletti parkban az ígért tanuszoda alapkövének lerakásakor.

– Az uszodaépítési program lényege, hogy a ciklus végére nem lesz olyan magyar iskolába járó gyermek, aki nem tud úszni. Sportnemzet vagyunk, és ebből sportoló nemzetté kell válnunk – jelentette ki többek között a miniszter.

A „szép szavak” ellenére itt sem jutottak sokkal tovább.

Gödöllőn, a Szent István Egyetem Kertészeti Tanüzemének területén akadálymentesen megközelíthető versenyuszoda épül 2,5–3 milliárd forintos kormányzati beruházásból, a terveken látható, 50 méteres medencét, ezer látogatót befogadó lelátót, bemelegítő és egyben tanmedencét, továbbá kiszolgáló részlegeket foglal majd magába. Holott itt még egy rajtkövet is felavattak az alapkő elásása mellett.

Gond volt a költségekkel is, amelyek elkezdtek nőni: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az addigi nettó 150 milliós beruházási költséget 300 millióra emelte, ám ez a döntés a munkálatoknak nemhogy a befejezését, de a legtöbb helyen az elindulását sem segítette.

Idén április végétől nagy lendülettel újraindult a tanuszoda-építési program – Sárbogárdon, Tokajban, Edelényben és Szombathelyen raktak le alapköveket –, igaz, átadni még egyetlenegyet sem sikerült. Tokajban és Edelényben Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, Szombathelyen Hende Csaba, a város országgyűlési képviselője, volt honvédelmi miniszter jelenlétében zajlottak az események.

Nem árt leszögezni, a kormány ígérete alapján már tíz hónap sincs a programban kijelölt 25 tanuszoda átadására, és mivel eddig sem sikerült egyet sem felépíteni, illetve felavatni, vélhetően a kijelölt határidőre sem fog. Pedig a települések csodálnivaló türelemmel várják, hogy végre történjen valami.

– Mi a végtelenségig türelmesek vagyunk, mindenhez hozzá vagyunk szokva. Hozzászoktunk ahhoz, hogy bezártak nálunk egy ezer főt foglalkoztató cementgyárat, utána elloptak egy 180 millió tonna tiszta kővagyont rejtő hegyet, és bekerült zöldterroristák kezébe, innentől, hogy lesz-e uszodánk, vagy nem lesz, olyan kérdés, hogy itt már tényleg tudunk várni – fogalmazott a Hír TV egyik korábbi riportjában Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere.

A tanuszodák üzemeltetését az állam átveszi az önkormányzatoktól, ez évi 1,2 milliárdos mínuszt jelent majd a költségvetésnek. A teljes programra pedig közel 40 milliárd jut, ám még így is sokan tamáskodnak, hogy a fenti összeg a bevételekkel együtt fedezi-e a felmerülő fenntartási költségeket. Ugyanis egy uszoda fenntartása minimum 50 millió forint évente.

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »