Eltűnhet a kémiaoktatás a középiskolákból

Eltűnhet a kémiaoktatás a középiskolákból

Egy természettudományos tárgy helyett kettőt tanulhatnának a diákok az átalakított szakközépiskolákban – derült ki a Magyar Nemzet birtokába jutott óratervekből. Az átalakításokért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanakkor a szakmai tiltakozások ellenére változatlanul ragaszkodik az új iskolarendszer szeptemberi bevezetéséhez.

A szakközépiskolák – új nevükön szakgimnáziumok – maguk dönthetnék el, tanítanának-e egy további természettudományos tárgyat a már kötelező egyen kívül – derült ki a szakgimnáziumi képzés Magyar Nemzet birtokába jutott óratervéből, amely az átalakításokkal kapcsolatos egyeztetések május 2-i állapotát tükrözi. Ez újdonságnak számít, hiszen a rendeletmódosítás korábbi tervezete még arról írt: mindössze egy, a gyermekek szakmájába vágó természettudományos tárgyat taníthatnának az iskolákban. A második természettudományos tárgy oktatását az emelt szintű érettségire vagy idegen nyelvre fordítandó órakeret terhére tennék lehetővé, amely a dokumentum szerint további természettudományos tantárgyra vagy informatikára is váltható. Két tárgy azonban még így is kimarad majd a szakgimnáziumokból: jelenleg ugyanis négy természettudományos tárgyat, fizikát, kémiát, biológiát, illetve földrajzot oktatnak.

A tervezet azt is tartalmazza, hogy a szakmai tantárgyak órakeretének 10 százalékos szabad sávjában alternatív lehetőségként akár „komplex természettudományos tantárgyat” is oktathatnak. Az anyagból kiderül, hogy a „gazdaság szereplőinek visszajelzésére” hivatkozva növelnék az idegen nyelv oktatására fordítható óraszámot a szakmai és közismereti szabad sáv terhére mind a 9–12., mind a szakképzési évfolyamokon.

A szakképzés átalakításáról Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára is nyilatkozott tegnap a Kossuth rádióban. A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint az új rendszerben sérülne az iskolák közötti átjárhatóság, úgy reagált: a szakgimnáziumok diákjai ugyanazt a tudást szerezhetik majd meg az érettségi tárgyakból, mint a normál gimnáziumban tanulók. Aki pedig szakgimnáziumból szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezne, azt pluszpontokkal vagy az alapképzés idejének csökkentésével juttatnák előnyhöz. Cseresnyés az új rendszerű oktatás bevezetésének szükségességét a munkaerő-piaci igények megváltozásával indokolta. Az NGM tegnap közleményt is kiadott, melyben azt írták, minden szakmai alapot nélkülöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hétfői kérése, miszerint a kormány egy évvel halassza el az új iskolatípusok bevezetését a szakképzésben. Az új rendszert továbbra is szeptemberben kívánják elindítani.

– A szakképzés átalakításának jelenlegi tervezete azért problémás, mert csak rövid távon gondolkodik, a hosszú távú foglalkoztatottságot viszont rontani fogja – mondta a Magyar Nemzetnek Mártonfi György oktatáskutató. Azért kell ugyanis emelni a szakmai tárgyak óraszámát, hogy a diákok érettségi mellé szakmunkásszintű képesítést is kapjanak. „Ennek viszont semmi értelme ekkora tömeg esetén, amikor a munkaerő-piaci kereslet nem ebbe az irányba mozdul.” Mártonfi szerint az is gondot jelent, hogy a gyerekeknek 14 évesen kell eldönteniük, milyen pályát válasszanak, ám erre ekkor még nem elég érettek. A helyzeten ront, hogy rugalmatlanabbá válik az iskolák közti átjárhatóság, így nehezebb lesz a pályamódosítás.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke is azt hangsúlyozta, nem biztos, hogy kell ennyi változás a szakképzésben. Szerinte annak jelenlegi formája már bizonyított, ez a legnépszerűbb képzési forma. Hozzátette, olyan lett az oktatás, mint a futball, mindenki ért hozzá, és mindenki beleavatkozik. Az MKSZSZ elnöke arról is beszélt: a tervezett változtatásokkal a legnagyobb gond szerinte is az, hogy az intézmények közti átjárhatóság kérdésében jelentenek féket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »