Elsősorban 30 év alattiak fertőződnek meg

A cseppfertőzés útján terjedő „csókbetegséget”, más néven fertőző mononukleózist az esetek döntő többségében egy Epstein-Barr nevű herpeszvírus okozza, ami talán az egyik legrégebbi vírus, amivel az emberiség találkozott – mondta Kádár János immunológus a hirado.hu-nak.

Talán emiatt van, hogy a vírus felismerése speciálisan történik, és különösen erős immunválasz alakul ki a fertőzés hatására.

Mononukleózis fertőzés okozta 2014-ben egy fiatal gimnazista fiú halálát. A betegség egyik ritka szövődménye a lépnagyobbodás is, ami előrehaladott állapotban léprepedést okoz.

A kórokozót elméletben bármely életkorban el lehet kapni, mégis inkább a fiatalok, a harminc év alattiak fertőződnek meg. A vírussal való találkozás nem feltétlenül okoz valódi megbetegedést. A mononukleózis tünetegyüttesét többféle vírus is kiválthatja, így tehát  többször is kialakulhat egy élet során, de maga az EBV által okozott mononukleózis csak egyszer jöhet létre.

A vírusoknak be kell jutni ahhoz a bőr alá, a véráramba vagy a nyálkahártyára kell kerülniük, hogy fertőzést idézzenek elő. A betegséget tehát azért hívják „csókbetegségnek” a köznyelvben, mert ez a leggyakoribb fertőzési formája, de elméletben akár egy rosszul elmosott pohár, közös kulacs vagy egy evőeszköz is okozhat gondot.

A mononukleózis jellemző tünete például a duzzadt nyirokcsomó, torokfájás, megnagyobbodott mandula, fáradtság, magas láz és a nyelési nehezítettség, de gyakori panasz a hasban érzett bizonytalan kellemetlenség-érzés, a megnövekedett máj vagy lép.

A diagnózist a tipikus klinikai tünetek megléte esetén mikrobiológiai vizsgálattal lehet igazolni. A panaszok nagyon változó ideig állnak fenn, nagyban függ az immunrendszer védekezőképességétől. Az alaptünetek nagyjából 10 napig okoznak panaszt, de amíg a szervezet „visszarendeződik”, a máj, a lép újra eredeti állapotába kerül, az akár egy hónapig is eltarthat. Ez szinte az egyetlen olyan vírusfertőzés, amely képes „krónikus fáradtság szindrómát” előidézni, ez szélsőséges esetben akár egy évig is okozhat panaszokat.

 

A betegség igen ritkán végzetes: például egy bizonyos genetikai kórképpel együtt kialakulhat egy végzetes vérképzőrendszeri daganat, ez ezrelékes nagyságrend alatt fordul elő.

Megelőzni nem lehet – mondta az immunológus szakember, a tüneteket is inkább csak kezelni lehet például a magas lázat. Antibiotikum szedése azonban egyáltalán nem szükséges (hiszen az nem a vírusos, hanem a bakteriális fertőzés szere). Sőt, bizonyos esetben például, ha amoxicilin származékot is szed a beteg az EBV fertőzés folyamán, komoly allergiás reakció is felléphet.

A „csóklázhoz” vagy EBV okozta mononukleózishoz hasonló tüneteket más kórokozó is kiválthat például a Cytomegalovírus vagy korai szakaszban a HIV is.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »