Először Isten osztotta meg köpenyét – Szent Mártonra emlékeztek szülővárosában, Szombathelyen

Először Isten osztotta meg köpenyét – Szent Mártonra emlékeztek szülővárosában, Szombathelyen

November 8–9-én tartotta a Szombathelyi Egyházmegye védőszentje, Szent Márton ünnepét. A kétnapos esemény péntek este a zsolozsma elimádkozásával kezdődött a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban; a másnapi ünnepi szentmise szónoka Varga László kaposvári megyéspüspök volt.

Az ókori Savaria, a mai Szombathely szülötte, Márton egy ablak volt, akin keresztül Isten fénye beragyogott az emberek életébe – fogalmazott az esti zsolozsma alkalmával mondott rövid beszédében Székely János megyéspüspök. Hangsúlyozta: Mártont megérintette Isten szeretetének titka és ennek lett a követe. Amikor a szent püspököt ünnepeljük, nem őt ünnepeljük, hanem az Istent.

Székely János megyéspüspök szentbeszéde meghallgatható ITT.

A vesperást követően a résztvevők lampionokkal, égő mécsesekkel vonultak a Szent Márton-templom előtti téren a katonából püspökké lett szentet ábrázoló szoborhoz.

Szent Márton egész élete együttérzés és odaajándékozás volt – mondta Székely János, felidézve a szent legendájának erről tanúskodó részeit, például köpenyének megosztását, vagy amikor a zsoldját másnak ajándékozta.

De miért volt ennyire bőkezű Márton, honnan fakadt ez belőle? – tette fel a kérdést a megyéspüspök. – Márton átélte, hogy az egész világ, így az életünk is ajándék. Először Isten osztotta meg köpenyét: megteremtette a világot és minket. Márton befogadta ezt, megtelt a szíve, sőt, túlcsordult. Felismerte, Isten megosztotta vele köpenyét, amikor megszületett Betlehemben, amikor meghalt a kereszten. Márton valóban megértette ezt, és ezért lehetett az élete önátadás.

Életünk célja nem a gyűjtögetés, nem az önző élveztek, az önmegvalósítás, hanem az önátadás és a szeretet, például a házasságban, gyermekvállalásban. Hogyan lehetnénk mi is Márton követői? Legyünk mi is köpenymegosztók! Osszuk meg időnket másokkal, osszuk meg az érzéseinket – buzdított Székely János.

Az esti ünnepség koszorúzással ért véget.

* * *

Hírdetés

A Szombathelyi Egyházmegye hívei és papjai minden évben összegyűlnek, hogy szentmise keretében együtt adjanak hálát az egyházmegye szent szülöttéért, megemlékezzenek életéről. Idén Varga László kaposvári megyéspüspök mutatta be a szentmisét, amit még felemelőbbé tett, hogy a jövőre megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje éppen a szombathelyi székesegyházban volt látható az ünnep idején.

Akarsz-e szent lenni? Ezt kérdezné Márton, ha ma itt lenne – mondta szentbeszédében Varga László. – Ez a teljes élet, ez a Mennyei Atya akarata. Ezért küldte el Fiát, ezért tanított minket az evangéliumra és az igazságra, hogy szentek legyünk. Mi a szent képmásai vagyunk, és a képmásnak olyanná kell válnia, amilyen az, akiről mintázták.

Hozzátette: Az Atya akarata, hogy mindannyian szentek legyünk. Ez nem szabadon választott gyakorlat. Aki nem mond igent Isten akaratára, az nem tud teljes életet élni Jézus Krisztusban. Nem elég, ha csak becsületes állampolgár akar valaki lenni, vagy erkölcsös, becsületes katolikus. Ez jó, de nem elég. Ne érjétek be kevesebbel, csak az életszentséggel. Erre ad példát Szent Márton – buzdított a főpásztor.

Aki Isten előtt áll, keresi az ő tekintetét, és tud hallgatni, annak számára hallhatóvá válik a Szentháromságos szeretet diszkrét hangja. Isten szeret mindannyiunkat – hangsúlyozta Varga László. – És ahogy egy szülő, aki szereti a gyermekeit és beszél hozzájuk, Isten is beszél hozzánk. Az nem az ő hibája, hogy nem halljuk meg, hogy nem adunk időt neki, hogy nem akarunk a jelenlétében lenni, hogy csak röpimákra futja, vagy csak röviden időzünk Isten jelenlétében. Ha adunk időt Istennek, akkor a közelsége betölt minket, és hallhatóvá válik a Szeret hangja. Mert a Szeretet beszél ahhoz, aki szeret, úgy, hogy meg is értsük a szavát. Adj időt Istennek! Ő vágyik arra, hogy velünk lehessen, befogadjuk az ő jelenlétét és ajándékait.

Szent Márton személyesen tapasztalta meg azt az igazságot, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus és a szenvedő ember ugyanaz. Fontos, hogy ezt megértsük, hiszen amíg ezt szétválasztjuk, addig koloncnak, nyűgnek fogjuk tekinteni a megtört testvéreinket. De ha felismerjük ezt az igazságot, és szeretjük Jézust, akkor minden megváltozik. Bár a körülmények, az emberek ugyanazok lesznek, mi megváltozunk – mondta a kaposvári megyéspüspök. – Könnyű szeretni az Eucharisztiában Jézust, vagy nagypénteken hódolni a kereszt előtt, de a meghívásunk többre szól. Váljatok szabaddá a szeretetre! Engedjétek, hogy Krisztus szabaddá tegyen benneteket!

Amikor hittel közelítünk az Egyházhoz, akkor az nem botrányok története, hanem a feltámadt Krisztus titokzatos teste, amelyen ott vannak a szögek helyei, a sebhelyek, azért, hogy a sebzettek is beleférjenek ebbe a testbe.

Amikor a hit szemével látjuk a másik embert, akkor nem szociológiai, pszichológiai összetevőket keressünk, hanem Isten képmását és Isten gyermekét fogjuk látni. Ha a hit szemével látjuk embertársainkat, akkor felsejlik a Titok. És ha szeretettel szemléljük a Titkot, akkor ezekben az emberekben feltárja magát az Isten. Akkor oda merünk ülni melléjük, és meg merjük kérdezni: „Hogy vagy?” És lehet, hogy csak egy jó szóra vágyik, és hálás lesz, ha nem megvetést lát egy másik ember szemében, hanem közösségvállalást. Ha szeretettel szemléljük a Titkot, akkor feltárja magát Isten, és megváltozik a világ, mert másként leszünk benne.

Varga László kaposvári megyéspüspök szentbeszéde meghallgatható ITT.

A szentmise végén Székely János megyéspüspök a Szent Márton-oltáránál imádkozott a Szombathelyi Egyházmegyéért, a papságért és a hívekért.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »