„Először emberek vagyunk, csak azután csehek…” – Magyar állami kitüntetés František Hýbl cseh történésznek

„Először emberek vagyunk, csak azután csehek…” – Magyar állami kitüntetés František Hýbl cseh történésznek

A szlovákiai Pozsonyligetfalu és a csehországi Přerov sorsa egyvalamiben közös. Mindkét település nevéhez egy olyan kegyetlen mészárlás kötődik, amelyet a háború befejezése után, békeidőben követtek el a csehszlovák hadsereg 17. gyalogezredének katonái Karol Pazúr parancsnok irányításával.

A Přerovhoz közeli Svéd sáncok néven ismert domboldalon 1945. június 18-án 267 ártatlan szlovákiai német, szlovák és magyar civilt, köztük 120 nőt és 75 gyermeket mészároltak le. A Svéd sáncoknál történt kegyetlen mészárlás kutatója a přerovi Komenský Múzeum nyugalmazott igazgatója, František Hýbl cseh történész, aki a mintegy harminc évig tartó kutatása során rengeteg információra szert tett. A történész a hatvanas évek elejétől gyűjti a Svéd sáncoknál történt mészárlással kapcsolatos adatokat és információkat, amelyek alapján állítja többek közt azt is, hogy ebben a kegyetlen gyilkosságban Csehszlovákia volt köztársasági elnökének, Ludvík Svobodának is része volt.

Hýblnek nem volt egyszerű dolga, hiszen a szocializmus idején a tömegmészárlásról mélyen hallgattak, beszélni nem nagyon lehetett róla még titokban sem.

Csak a bársonyos forradalom után került újra a köztudatba, Hýbl 1995-ben könyvet is megjelentetett róla, és dokumentumfilmek is készültek a Přerov melletti tragikus eseményről.

Nem tudtam megérteni, hogyan lehet egy ember képes ilyesmire. Csecsemőket lőttek agyon az anyjuk karjában!”

– mondta Hýbl hozzáfűzve, ez a szörnyűség teljesen leteperte. „Tizenöt kilót fogytam, de fontos volt, hogy mindez napvilágra kerüljön. Kötelességemnek éreztem.” 2018-ban a történész kezdeményezésére egy keresztet állítottak fel azon a helyen, ahol a tömegmészárlás történt. Azóta minden évben megemlékeznek ott a véres eseményről. Mert fontos, hogy ne kopjon ki a nemzeti emlékezetből, hogy soha többé ilyen elő ne fordulhasson. Az idei megemlékezésen Hýbl a tragédia kapcsán kijelentette:

Először emberek vagyunk, csak azután csehek. Kötelességünk van az emberi méltósággal szemben. Kötelességünk, hogy a bűnösségünk kérdésében tisztán lássunk, és hogy levonjuk ebből a következtetéseket…”

Hírdetés

A háború utáni tömeggyilkosság körülményeinek feltárásáért Németország már korábban magas állami kitüntetést adományozott a történésznek. 2021. szeptember 16-án a prágai Liszt Intézetben František Hýbl újabb magas állami kitüntetést vehetett át:

a magyar és a német lakosság ellen a 2. világháborút követően Csehszlovákiában elkövetett igazságtalanságok feltárása, valamint a polgári áldozatok emlékének ápolása érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztet.

A kitüntetést Áder János magyar köztársasági elnök nevében Boros Miklós prágai magyar nagykövet nyújtotta át a történésznek.

A magas magyar állami kitüntetés kapcsán František Hýbl portálunknak elmondta, a német állami kitüntetés után nagy megtiszteltetés számára a magyar állam elismerése is azért a munkáért, amit a Svéd sáncokon elkövetett tömegmészárlás feltárásáért hosszú évek során tett. „A tegnapi nap során egy másik kitüntetést is kaptam, egy civil szervezettől, a Rudolf Medek-díjat, ez volt az első cseh díj, amit kaptam” – mondta hozzáfűzve, köszöni mindenkinek, aki a munkája során segítette, Szlovákiából is.

Én kaptam még egy nagyon kedves „kitüntetést”, éppen Szlovákiából, Dunaszerdahelyről, Győry Szilveszter úrtól, aki az egyik kinemesített rózsáját rólam nevezte el. Így most már van egy František Hýbl nevű rózsa is a világon. A přerovi polgármester úrral, aki sokat segített nekem, már megegyeztünk, hogy vásárolunk a rózsából, és kiültetjük a Svéd Sáncoknál felállított keresztnél”

– fűzte hozzá a történész.

Az ünnepség keretében bemutatták a Népirtás Pozsonyligetfalun című, cseh feliratozású magyar dokumentumfilmet is, amelyben a rendezők a második világháború után elkövetett két összefüggő tömeggyilkosság történetét dolgozzák fel.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »