Elment egy ikonikus előadó

Elment egy ikonikus előadó

Ő mondott búcsúztatót Aradszky László temetésén 2017 októberében. Nem akart túl szomorú hangulatot a Bazilikában, inkább a közös focizásokról beszélt, és azzal fejezte be, hogy „ne felejtsd el, nemsokára találkozunk”.

Vasárnapra virradóra, rövid betegség után, 81 évesen elhunyt Koós János, aki két-három generáció számára is jóval többet jelentett egy népszerű táncdalénekesnél. 

Nemcsak remekül énekelt, de megvolt az a képessége is, hogy a legkülönfélébb szerzők dalaiba „belebújjon”, és szinte sajátjaiként adja elő őket. Egyformán jól álltak neki a korabeli olasz slágerek magyarításai, a hagyományos táncdalok, de akár az operett is. Emellett ellenállhatatlan sármja, lazasága és közvetlensége segítette hozzá az országos sikerhez. 

Ő maga a Micsoda nagyszerű dolog című 1961-es dalt, Havasy Viktor és S Nagy István szerzeményét tekintette mérföldkőnek, akkor dőlt el, hogy az énekesi pályát választja. Előtte ugyanis csak a komolyzene érdekelte, képzett oboás volt, a pénzügyőr zenekar tagja. Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetően lett énekes: a Zeneakadémia gólyabálján Vico Torrianit parodizálta, állítólag fergetegesen. Az épp ott szórakozó Marton Frigyes rendező látta ezt a produkciót, és rábeszélte, hogy lépjen fel a Zeneakadémia karácsonyi műsorában, olyan sztárokkal, mint Honthy Hanna és Psota Irén. 

Aztán jöttek sorban a nagy slágerek (Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kapitány, Mondjátok meg Máriának, Nem vagyok teljesen őrült, Sír a telefon, Kislány a zongoránál), a Táncdalfesztivál-győzel-mek, a sikeres nagylemezek és a különböző díjak. 

Hírdetés

Koós népszerűsége a hatvanas évek közepén megjelenő beat hatására sem csökkent, továbbra is a legkeresettebb férfi előadók között maradt, Aradszky László és Korda György társaságában. Az egykor pezsgő budapesti éjszakai élet egyik sztárjaként gyakran hat-hét szórakozóhelyen is fellépett egy este folyamán, mindenütt négy-öt dalt énekelt élő zenekarral. 

„Nagy idők voltak, sok röhögéssel, és fogalmunk se volt, hogy hívják mondjuk a miniszterelnököt vagy a pénzügyminisztert. Annyit foglalkoztunk csak az egésszel, amikor egyszer Hofi-Koós volt a Mikroszkóp Színpadon, és láttuk, hogy a második sorban ott ül Kádár János, és röhög mindenen. A Géza mindig bedobott valamit, amire én se számítottam, most hirtelen abbahagyta a hülyéskedést, és azt mondta, hogy Állj! Hagyjuk abba, ez egy nagyon szar szakma. Kezdjünk valami mást: vegyünk egy baltát, egy fűrészt meg egy fúrót, és mától kezdve kádárok leszünk. De inkább ne, mert az is szar. De a Kádár ezen is röhögött” – mesélte a 24.hu portálnak tavalyelőtt. 

Kivételes humorérzékére hamar felfigyeltek. Hofi Gézával és Kovács Katival hárman alkották a magyar zenés paródiaműfaj első trió-ját, és összehozták a zenés humor egyik legjobb produkcióját, a Kell néha egy kis csavargás című rádiójátékot (1976), amely lemezen csak 1989-ban jelenhetett meg, és alapját képezte a későbbi, Próbálj meg lazítani című 1996-os CD-nek. 

Hofival szívesen dolgoztak együtt, sokaknak nyújtottak vigaszt, pillanatnyi felülülést a szocializmus nyomasztó évtizedeiben, anélkül, hogy direkt módon politizáltak volna. Számos sikeres színpadi és tévés produkciót hoztak létre. Ezek közül talán a Megalkuvó macskák című, Nepp József rendezte rajzfilm a legnépszerűbb, amelyben két lusta macskaként küzdenek a házat elárasztó szemtelen egerekkel, ismert slágereket parodizálva. (A macskaduett zenéjét Malek Miklós szerezte, a szövegeket Hofi, Malek és Szenes Iván írta). Koós János a a színész-parodista munkakörbe is belekóstolt, 1982-től 1985-ig a Mikroszkóp Színpad tagja volt, és több filmben is szerepelt. 

A riporterek imádták, mert lebilincselően tudott történeteket mesélni. Sosem felejtette el megemlíteni, hogy Bukarestben született (édesapja épp ott dolgozott szobafestőként), és Gyergyószárhegyen lakott a család. Onnan költöztek négyéves korában Miskolcra, ahol zenei gimnáziumban érettségizett 1957-ben. 

A zene mellett a foci volt a másik nagy szerelme, haláláig a Fradi lelkes, kitartó szurkolója maradt. Életének párjával, Dékány Saroltával két gyermekük született: lánya, Réka sikeres énekes színésznő, Gergő fia szintén zenével foglalkozik. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »