Elment a mesemondó

Elment a mesemondó

Meghalt Csukás István. Meghalt a regélő, a mesélő, a régi világ utolsó mohikánja. Aki még tudta, mit jelent a tábortüzeknél, a tengerihántás közben elmondott mese, aki még megmászta az égig érő fát. Meghalt Csukás István, és vele halt a gyermekségünk.

Régóta ismertem őt.

Mivel számos művéből készült filmsorozat, és ezeknek a sorozatoknak édesapám, Bayer Ottmár volt az operatőre. Például Mirr Murr a kandúr, a Legkisebb ugrifüles. Misi mókus kalandjai.

Hát ezért volt ő már nagyon régen fontos nekem.

S amikor megjelent első novelláskötetem, ő volt az egyetlen, aki vette a fáradtságot, hogy írjon róla.

Hírdetés

Drága Csukás István… nem felejtelek el soha.

Köszönöm neked, hogy komolyan vettél engem, és megjelentetted ezekt a sorokat a Kortársban, első novellás kötetemről.
Köszönöm neked gyermekségem megannyi csodáját.

A Jóisten nyugtasson békességben – mától a mi világunk megint rosszabb hely lett, a mennyek országa pedig ismét jobb egy kicsit.

Add át üdvözletünknek a híres egyfejűnek. És ha lehet, akkor Sinka Istvánnak is. Ő is veled egy sorból érkezett a magyar kultura csodálatos, kincsekkel teli világába. Mecénások – s így elvárások nélkül.

S üdvözöljük mi urunkat is. mondd meg neki kérlek, hogy vagyunk. S megharcoljuk a jó harcot…


Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »