Elment a foci- és a mesehős is!

Elment a foci- és a mesehős is!

Azt szokták volt mondani, hogy egy napra egy megrázó halálhír untig elég! Tegnapra sajnos kettő is jutott!

Előbb jött a hír, hogy befejezte földi pályafutását Göröcs (Titi) János, az Újpesti Dózsa és a magyar válogatott csodás labdarúgója, aki, ha nem a zárt szocialista ketrecben focizik, máshol talán a világ legjobbja lett volna. Ugyanúgy, mint Puskás Öcsi lett azzá a Real Madridban.

Majd a másvilágon, bár ott az Aranycsapat labdarúgóival, valamint Albert Flórival és Varga Zolival igencsak erős a konkurencia.

Állítólag úgy tudott alányesni játék közben a labdának, hogy még a leghosszabb átadása is pattanás nélkül esett Dunai II Antal, Fazekas Laci vagy Bene Feri lába elé, akiknek már csak be kellett rúgniuk a lasztit a kapuba. Titi, a legnagyobb király így csinált passzaival mindhármukból gólkirályt, az első kettőből ráadásul ezüstcipőst. A harmadik újpesti ezüstcipős, a szintén már messzire elkötözött Fekete Laci pedig a Göröcs-utód Törőcsik Andrásnak köszönhette ugyanezt.

Titi mesehős volt a Megyeri úton, az újpesti szentélyben! De hogy az idő mulandó, bizonyítja, hogy néhány hónapja a jegyszedők elkérték tőle is a belépőjegyet, mivel nem ismerték fel! 

Hírdetés

Elment Csukás István is, a nemzet mesemondója, magára hagyta Süsüjét, Bagamériét, Nagy Ho-ho-ho-horgászát, Mirr-Murr kandúrját, Pom-pomját vagy Gombóc Artúrját, Oriza Triznyákját, akiken nemzedékek nőttek fel. A mesék többszöri felolvasását, elolvasását családunkban is rongyosra elnyűtt mesekönyvek sora bizonyítják, melyek azán “utóillusztrációkon” is átestek csemetéim által. 

Mi köti össze a két embert a szememben? Egy kis falucska Párkány közelében – Libád. És miként? A kilencvenes évek elején a Csemadok területi választmánya ebbe a falucskába szervezett író-olvasó találkozót Csukás Istvánnal. A jó hangulatú találkozó után a helyi kultúrház alagsorában lévő szobák egyikében szállt meg az író. Itt kezdtünk el beszélgetni, az utazótáskájából előkerült több üveg vörösbor is, mert elmondása szerint mindig ezekkel felszerelve indul útnak, nem akart úgy járni, mint Libád előtt egy erdélyi útján, ahol nagyon rossz borral kínálták egy alkalommal. No, de ilyen a libádi-bélai szőlőhegy szomszédságában nem fordulhatott elő….

Szó szót követett, és amikor borozás közben négy-öt magyar összehajol, vagy a magyar sorstragédiákról, vagy a magyar fociról beszélgetnek. Vagy mindkettőről…

Ilyenkor felelevenednek a kedvenc focihősök is, akiknek alakja mesehőssé magasztosul. Az éjszakába nyúló beszélgetés során kiderült, Csukás István kedvenc magyar labdarúgója Göröcs Titi volt, aki játékintelligenciájával el tudta bűvölni a nagy írót is, és mesélt a góljairól, trükkjeiről, nagy meccseiről. Arról is, milyen igazságtalan volt a focistával szemben a sors, hogy a válogatott akkori szövetségi kapitánya nem vitte ki a bombaformában játszó Göröcsöt az angliai világbajnokságra, amelyet vele talán meg is nyerhettek volna….

Nem mindenkinek adatik meg a sorstól, hogy egy napon kelljen a túlvilágra költöznie kedvenc focistájával! Csukás Istvánnak ez megadatott! Nem tudni viszont, hogy Göröcsnek ki volt, vagy volt-e kedvenc meseírója. Úgy lenne kerek a történet, ha ez a bűvös sárkány alakjának kitalálója lett volna… Ezt viszont már soha nem tudjuk meg!


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »