Elkezdődött a vallásszabadság éve: közös ünnepre hív az unitárius egyház

Elkezdődött a vallásszabadság éve: közös ünnepre hív az unitárius egyház

Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
A vallásszabadság eszméjének megélésére hívja valamennyi felekezet híveit, illetve a világban élő unitáriusokat a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kimondó határozatának születése, illetve az unitárius egyház intézményesülése 450. évfordulója alkalmából.

Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató, a vallásszabadság évének nyilvánított 2018-as esztendőt nem múltba tekintésnek szánják, célja ennek az eszmeiségnek a felmutatása, közös megélése – hangzott el a nagyszabású rendezvénysorozatot ismertető keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.

– hívta fel a figyelmet köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, rámutatva, hogy ez olyan egyetemes igazságot fogalmazott meg, mely leglényegesebb keresztény értékünkre mutat rá. Épp emiatt a törvény születésének 450. évfordulója alkalmából a Magyar Unitárius Egyház, mely ettől a dátumtól kezdve számítja intézményi létét, a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at és valamennyi egyházat és felekezetet ünnepelni hívja, hiszen ez minden keresztény egyház ünnepe kell legyen.

Emellett azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává.

Hírdetés

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés ugyanis a világon elsőként e napon iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.

Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint a vallásszabadság éve jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a tordai határozat eszmeiségéhez, attitűdjéhez.

A vallásszabadság első kinyilvánítását olyan „szellemi transzilvanikumnak” nevezte, mely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal.

Szellemi vonatkozásban ez is olyan korszakalkotó momentum volt, melynek eredményeként megváltozott az emberiség sorsa, a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk – mutatott rá.

Erre az attitűdre, viszonyulásmódra, eszmeiségre ma is nagy szüksége van az emberiségnek, ezért a jubileumi évet arra szeretnék használni, hogy ezt a szellemi kincset, transzilvanikumot ország-világnak megmutassák.

Szeretnék rádöbbenteni az embereket arra, hogy „ez nem egy lejárt dolog”, ma is lehet ebből a perspektívából nézni a dolgokra, hangsúlyozta az egyházi illetékes. Hozzátette, a kincs, az örökség igazából akkor válik azzá, ha felmutatják, megélik, a vallásszabadság eszméje pedig nem birtoka az unitárius egyháznak, amely akkor lesz méltó 1568 szellemiségéhez, ha azt másokkal együtt ünnepli és mindenki élvezheti a gyümölcseit.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »