Elképesztő higiéniai állapotok az élelmiszeriparban

Egér, csótány és légy „társaságában” készülnek az élelmiszerek. Hamis bort és pálinkát is találtak

A nyomozók lejárt szavatosságú élelmiszereket foglaltak le egy raktárban. Az is elképesztő, hogy a rettenetes koszt kitakarítják, kifizetik a milliós bírságot, és folytathatják tovább a gyalázatos tevékenységüket!

Több mint félezer tonna élelmiszert kellett már kivonnia az év első öt hónapjában az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnak, mivel a termékek származását nem lehetett nyomon követni. A nemegyszer egerekkel, rovarokkal és bögölyökkel teli, takarítatlan helyiségekben előállított termékek gyártóira május végéig 225 millió forint bírságot szabtak ki. A jelenleg érvényes jogszabályok azonban ezeknek az egységeknek a végleges bezárását nem teszik lehetővé – írja többek között az mno.hu. Némelyik önként befejezi a tevékenységet, de ez nem igazán jellemző.

A privatizációnak nevezett szabadrablás során a magyar élelmiszeripart szinte teljesen felszámolták, elég a cukorgyárakra utalni. Egyetlen cukorgyár van már csak Magyarország területén (Kaposváron, osztrák tulajdonban).

Békéscsabán volt Hűtőház, baromfifeldolgozó (Barnevál), mind a két cég, de főleg a Barnevál jelentős létszámnak adott munkát, és jó minőségű élelmiszert állított elő. A konzervgyárból még valami megvan, a foglalkoztatott létszám töredéke a réginek. A nagyon jó minőségű lisztet előállító István malmot is „sikerült” tönkretenni. Le is bontották volna a gépektől megszabadított épületet, ha nem lenne műemlék, vagy műemlék-jellegű épület. Miután elkövetkezett ez a teljes feladás, azóta esszük a bizonytalan higiéniai körülmények között előállított élelmiszert, vagy annak nevezett valamit, és jön befelé külföldről a bizonytalan összetételű, esetenként akár génmódosított valamikkel előállított élelmiszer-féleség.

A tejjel az történt, hogy a friss tej áfáját csökkentették, de az áfa-csalók nagy kedvencén, a tartós tejen megmaradt a 27 százalékos áfa. Vicc kategóriába tartozna, ha nem lenne iszonyatos, hogy a szlovák tartós tej Esztergomban 150 forint, Párkányban egy euró. Hát akkor inkább átsétálnak Szlovákiából a hídon tartós tejért…

Az élelmiszeren sok országban nincs, vagy alig van áfa. Nálunk ennek a nagy részét is 27 százalékos áfa terheli. A fizetéseket illetően lényeges elmozdulás csak az állami tulajdonú, általában veszteséges cégek vezéreinek, az állami banki és a jegybanki vezérek esetében történt. Ők már havonta ötmilliót kaszálnak, és jár nekik egy sor egyéb juttatás is. Miközben a szalag mellett gürcölő munkások jövedelme jó, ha eléri a nettó 80 ezer forintot. Az egykulcsos adónak „köszönhetően” a havi ötmilliós fizetés és a havi 120 ezer körüli minimálbér is 15 százalékkal adózik.

Miután a termőföldek nagy része narancsbárók tulajdonába került, nem lesz Magyarországból kertmagyarország. Nem igazán lesz zöldség-gyümölcstermelés, csak gabonát és olyan növényeket fognak termelni, amelynek a kézimunkaerő igénye szinte nulla. Ráadásul az uniós támogatási pénz (70 ezer forint/hektár/év) akkor is jár, ha a föld nincs megművelve!

A föld nélkül maradó vidékiek sorsa nem igazán érdekli a kormányt. A termelőszövetkezetek megalakulása idején (1959/60) a munkaerő-felesleget felszívta a város. Most erre nincs lehetőség, mert a városok is tele vannak sok helyen munkanélküliekkel vagy közmunkásokkal. A közmunkára egyre több pénzt szán a kormány. Hogy mekkora összeg kerül valóban arra felhasználásra, és mekkora összeg egészen másra, nem lehet tudni. Annyi tény, hogy sem emberileg, sem jövedelmileg nem sikerágazat!

Az élelmiszeripar talpra állítására lesz-e valaha akarat, nem lehet tudni. Ideje lenne, hogy a kormányzat belássa a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát. Időnként lefülelnek retekben gyártókat, élelmiszer-hamisítókat, áfa-csaló hétpróbásokat, de ettől a helyzet javulni nem fog!

Békéscsaba, 2016. július 9.

Anton

Emlékeztető: „Azzal, hogy a magyar termőföld oligarchák, narancsbárók kezébe kerül, véget ér a remény arra, hogy egyszer Kertmagyarország lesz, mert ha az valósulna meg, akkor 30 millió embert lenne képes eltartani a magyar föld, és szükség lenne a munkáskezekre! Így meg néhány amúgy is elég gazdag és nem is túl népes család kezébe kerül a föld. A magyar kisember, az egykori kisgazda mehet közmunkásnak a báró úr földjére. A legelők, a nemzeti parkok is a kezükbe kerülnek, és a kisemberek kisemmizése akadálytalanul folytatódik. Aki jószággal foglalkozna, nem jut takarmányt termő földhöz, legelőhöz.” (Részlet a Félő, hogy a magyar vidék ki fog ürülni című cikkből)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »