Elítélte Budaházyékat 125 évre, majd lemondott a bírónő

Elítélte Budaházyékat 125 évre, majd lemondott a bírónő

Benyújtotta lemondását Kenéz Andrea, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki a Budaházy-ügy vádlottjait összesen 125 év fegyházra ítélte tavaly augusztusban. A Pesti Srácok információját a Fővárosi Törvényszéken megerősítették. Egyúttal jelezték, a bírónő háromhónapos lemondási idejét tölti, és azalatt folyamatosan készíti a Budaházy-ügy elsőfokú ítéletének írásba foglalását, amit egyébként már hónapokkal ezelőtt be kellett volna fejeznie. A lemondás hátterében az áll, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket az aljas ítélet miatt kapott.

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán azt közölték, Kenéz Andrea 2017. január 31-én írásban, indoklás nélkül nyújtotta be lemondását, amelyet továbbítottak az Országos Bírósági Hivatalnak. Bár a bíró kérelmére a három hónapos lemondási időre vagy annak egy részére mentesíthetik őt a munkavégzési kötelezettség alól, ilyen kérelemmel Kenéz Andrea nem élt. Így a szolgálati jogviszonya április 30-ig fennáll. A lemondás hátterében a Budaházy Györgyre és társaira terrorcselekmény miatt tavaly augusztusban kiszabott rendkívül pofátlan büntetés miatti kritikák álltak.

A bírónő hirtelen távozása azért is pikáns, mert Budaházyék elsőfokú ítéletét tavaly augusztus óta nem foglalta írásba, holott erre a jogszabályok szerint hatvan napos határidő állt volna rendelkezésére. És amíg a bírói döntés nincs leírva, addig az eljárás nem kerülhet másodfokra, és nem születhet az ügyben jogerős ítélet. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a Fővárosi Törvényszéken azt válaszolták:

A kihirdetett ítéletet a bírónő folyamatosan foglalja írásba, azonban ez a munka a mai napig nem fejeződött be. A büntető kollégium vezetője a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott 30 napos többlethatáridőt biztosította az eljáró bíró részére, tekintettel azonban arra, hogy az ítélet írásba foglalása ez idő alatt sem történt meg, a Fővárosi Törvényszék elnöke visszavonta a bíró munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, továbbá más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben. A bíró valamennyi munkanapján a munkahelyén tartózkodik, az ítélet írásba foglalását végzi, sem betegség, sem szabadság miatt nem volt távol.

Tájékoztatásuk szerint Kenéz Andreát a lemondási idejére egyéb ítélkezési feladatai alól mentesítette a kollégium vezetése. Így „az írásba foglalás bár késedelmes, de folyamatos” – fogalmaztak, hozzátéve: a büntetőeljárási szabályok nem írják elő, mi a teendő, ha az ügy bonyolultsága vagy az ítélet terjedelme miatt az ítélet írásba foglalása határidőn belül nem történik meg. Egyébként a büntető kollégiumot vezető Mikó Gergely is távozott posztjáról, miután hiába adott többletidőt Kenéznek az ítélet írásba foglalására, nem készült el vele. A törvényszék ennek kapcsán azt írta: Mikó 2016. december 31-i hatállyal mondott le tisztségéről „személyes döntése” alapján.

Kenéz Andreának nem ez az első olyan büntetőügye, amelyben nem tartja be az ítélet írásba foglalására előírt törvényes határidőt. Például a Tocsik-ügyben körülbelül egy évig tartott, míg leírta a verdiktet. Emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene a Fővárosi Törvényszék (akkor még Fővárosi Bíróság) elnöke. Szintén Kenéz tárgyalta az elhíresült olajszőkítős Energol-ügyet, ahol 2005-ben, két év után visszalépett a bíráskodástól, így aztán újra kellett kezdeni az egész pert, amit végül négy év után tudtak csak lezárni. Szintén ő tárgyalta az Egymásért alapítvány ügyét, amelyben az ítélethirdetés szünetében Földesi-Szabó László elsőrendű vádlott fogta magát, és kiszökött a teremből. A Kenéz Andrea vezette bírói tanács ezt nem vette észre, és mire föltűnt nekik, már késő volt. Földesi-Szabó csak hetekkel később került elő.

„Úttörő” döntés a házi őrizetről

Budaházy Györgyöt a Kúria döntésére hétfőn előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték. Ennek érdekessége, hogy a kényszerintézkedés elrendeléséről az elsőfokú ítélet írásba foglalásáig elvileg az elsőfokú bíróság (jelen esetben a Fővárosi Törvényszék), másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla dönt. Budaházy esetében viszont az ítélőtábla volt az elsőfokú döntéshozó, a Kúria pedig a másodfokú. Ennek kapcsán a törvényszék közölte: arról, hogy a kihirdetett, de írásba nem foglalt ítélet esetén ki jogosult a kényszerintézkedés tárgyában dönteni, nincsen kifejezett jogszabályi rendelkezés. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának eddigi gyakorlata szerint az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetését, illetve a kényszerintézkedés fenntartásáról, megszüntetéséről vagy elrendeléséről való azonnali döntést, követően nem jogosult további döntéseket hozni vagy intézkedéseket tenni, sem kapcsolattartást engedélyezni, sem a kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítványt elbírálni. (…) A tárgyalás berekesztését követően – függetlenül az ítélet írásba foglalásától – az elsőfokú bíróságnak nincs további intézkedési lehetősége, ezért a Fővárosi Törvényszék az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblára.

Balsai István, a Budaházy-ügy tizedrendű vádlottjának jogi képviselője úgy nyilatkozott: a Kúria döntése abból a szempontból úttörő jelentőségű, hogy egy ilyen súlyos elsőfokú ítélet után a vádlottak rendszerint előzetesben szokták várni a másodfokú eljárást. Az ügyvéd szerint a Kúria döntésében szerepet játszhatott, hogy az eljárás és az ítélet írásba foglalásának elhúzódása miatt a védelem beadványa már a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van, amely elmarasztalhatja a magyar államot.

(PS nyomán)

Korábban írtuk: Házi őrizetbe került Budaházy és két társa


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »