Elie Wiesel és a református gimnázium

Elie Wiesel és a református gimnázium

Amikor július elején, 87 éves korában elhunyt Elie Wiesel, a honi zsidó sajtó terjedelmes cikkekben siratta el a múlt nélküli embert. Múlt nélküli, mert azt sem tudjuk, ki volt valójában az Elie Wiesel néven elhíresült holokausztiparos. Ifjúkoráról, iskolai tanulmányairól semmit sem tudunk, hiszen amit Wiesel terjedelmes önéletrajzában megírt, vagy üres fecsegés, vagy bizonyíthatóan hazugság (az említett önéletírás kritikai elemzését Bihari Csilla végezte el négy évvel ezelőtti, mintaszerűen alapos cikksorozatában). Lassan azonban előkerülnek olyan adatok, amelyek segíthetnek a Wiesel-rejtély megoldásában.

Elie Wiesel „Minden folyó a tengerbe siet” című önéletírása 1996-ban jelent meg magyarul, s tudomásom szerint azóta sem adták ki újra. A könyv első fejezete a „Gyermekkor” címet viseli, itt olvasunk a szerző családjáról, testvéreiről, az iskolai élményekről. Wiesel a könyv 38-39. oldalán azt írja, hogy a héderen (vagyis a zsidó elemi iskolán) kívül is jó tanuló volt, vizsgáit minden nehézség nélkül tette le a világi tárgyakból, pedig ezek a tárgyak nem érdekelték különösebben, őt egyedül a Talmud vonzotta:

Az az igazság, hogy a világi tárgyak sokkal kevésbé érdekeltek, mint a szent szövegek, a románok és a magyarok hazafiságtól fűtött öldöklései nem érintettek közelebbről, mint például a Romulus születése körüli legendák vagy Attila haditettei. Vizsgáimat minden nehézség nélkül letettem: egy hónapot készültem előtte. Akkor viszont semmi mást nem csináltam. Félretettem a Talmudot is, miközben bocsánatot kértem tőle. Megígértem, hogy rögtön visszatérek hozzá, ahogy levizsgáztam, és meg is tartottam ígéretemet. Egy hét alatt mindent elfelejtettem: matematikából és földrajzból visszaálltam a nullpontra.
(Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet. Bp., 1996, 39. o.)

Tehát csak a Talmud, csak a zsidó vallástan vonzotta a kicsi Wieselt. Hogy az elemi iskolát milyen eredménnyel végezte, nem tudjuk. Nincs semmilyen dokumentum.
Mi történt az elemi iskolai tanulmányok után?
A szerző idézett önéletírásában így folytatja a fentebb megszakított elbeszélést:

A gimnáziumban sem változott semmi: tanultam, hogy aztán elfelejtsem. Szüleim mint bejáró növendéket a debreceni, majd a nagyváradi zsidó gimnáziumba írattak. Anyám álma az volt, hogy a fia doktor rabbiner legyen, rabbi, doktorátussal a zsebében. Latinból, algebrából, fizikából magántanárok foglakoztak velem egy hónapon át, mielőtt szembetalálnám magam a nagyvárosok tanáraival.
(Uo.)

Az elemi iskola befejezése után tehát Debrecen, majd Nagyvárad következett. Természetesen mindkét városban zsidó gimnáziumba járt Wiesel, hiszen ortodox zsidó család sarja volt. A fenti idézettel véget is ér az iskolás évek elbeszélése. Nem tudjuk, milyen eredménnyel tanult a „bejáró diák” (aki tehát nap mint nap kora reggel átugrott Máramarosszigetről Debrecenbe vagy Nagyváradra, az órák után pedig szaladt haza a szülői házba, hiszen az említett városok oly közel vannak egymáshoz). Wiesel semmit lényegeset nem ír az állítólagos gimnáziumi évekről, bizonyítványát pedig bizonyára elégették a gaz nácik.

Wiesel elbeszélésének egyetlen szépséghibája van. Bihari Csilla említett cikksorozatában már felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni zsidó gimnázium évkönyvei nem tudnak Wiesel Lázár nevű tanulóról. Egyik ismerősömtől megkaptam a nagyváradi zsidó gimnáziumok (mert ott kettő is volt) évkönyveinek a másolatait, ezekben sincs nyoma a Wiesel-gyereknek. Melyik gimnáziumba járt hát a nagy Talmud-olvasó, aki saját elbeszélése szerint 12 éves korában néhány nap alatt szó szerint bemagolta a héber nyelvkönyvet?

Önéletírásában Wiesel nem említi, hogy szülővárosában kezdte volna gimnáziumi tanulmányait. A Mazsihisz honlapján megjelent nekrológban (és más írásokban) azonban az olvasható, hogy „középiskoláit szülővárosában magántanulóként kezdte”. Ha így van, erről miért nem írt Wiesel? Hazai Wiesel-rajongó zsidaink pedig miért nem nyomozták ki, pontosan mikor, melyik iskolában tanult a „világ lelkiismerete”?

Számos ismerősöm segített, rövid idő alatt feldolgoztuk a fontosabb erdélyi gimnáziumok évkönyveit. Összesen egy darab Wieselt találtunk. Egyik barátom átböngészte a máramarosszigeti iskolák, köztük a református gimnázium 1940 és 1944 közötti évkönyveit, s talált egy Wiesel Lázár nevű magántanulót. Ez a Wiesel 1941-ben kezdte meg tanulmányait, az első osztály névsorában a 31. helyen szerepel.

Az évkönyv tanúsága szerint az első osztályos tanulók többsége református volt. Az eligazító szöveg szerint csak a más vallásúaknál jelezték rövidítve a vallást, „a reformátusok vallása nincs jelezve”. Wiesel Lázár neve mellett sem szerepel semmi, tehát ő is református volt? Kikeresztelkedett zsidó? Nem tudom a választ. Talán akad olyan erdélyi olvasó, aki utánanéz a gimnázium megmaradt iratanyagának az illetékes levéltárban. Ha maradt valami iratanyag, az évkönyvben szereplő Wiesel Lázárról is többet fogunk tudni.

Annyit azonban már most is tudunk, hogy Wiesel Lázár általános tanulmányi eredménye kiegyensúlyozott volt, hiszen minden tárgyból elégséges érdemjegyet kapott, csak rendszeretetét honorálták jelessel. (Hasonló tünemény volt a csonka-hazában Kertész Imre, akinek szintén nem adományozott sok észt az Isten, neki ráadásul még a bukás is sikerült.)

A következő, az 1942-43-as gimnáziumi évkönyvben Wiesel Lázár már nem szerepel. S nem találjuk nevét a nagyváradi és a debreceni zsidó és nem zsidó gimnáziumok évkönyveiben sem. Hová tűnt az elégséges képességű gyermek?

Foglaljuk össze a fentieket. Adva van egy máramarosszigeti Wiesel Lázár, aki az iskolai évkönyv adatai szerint nem izraelita, hanem református, tanulmányi eredménye gyönge, s az első osztály befejezése után eltűnik a tanulók névsorából. Ez a Wiesel Lázár azonos lenne a nemrég elhunyt holokausztiparossal?

Elie Wieselről többen is meggyőzően állították, hogy ellopta egy Wiesel Lázár nevű máramarosszigeti ember személyazonosságát. Lehetséges, hogy a máramarosszigeti református gimnázium első osztályát magántanulóként elvégző Wiesel Lázár a titok kulcsa. Ha a gimnázium 1941-1942-es iratanyaga megmaradt, sok kérdésre kaphatunk választ. Örvendetes lenne, ha ebben az ügyben megmozdulna a hazai református egyház is, hiszen van némi közük a máramarosszigeti Wiesel-gyerekhez.

B. D. – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »