Elfogadták a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter annak ismertetésekor a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzett.

A 2019-es költségvetést 128 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a képviselők.

A pénzügyminiszter a törvényjavaslat korábban elmondta: jövőre a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az idei évhez képest.

Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.

A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak.

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2 044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el.

A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.

Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz.

Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.

Az elfogadott törvényben 14 milliárd 568 millió forintos, nullszaldós átrendezést hajtottak végre, a biztosítási adó összege ennyivel csökkent 67 milliárd 425,7 millió forintra, míg a baleseti adót ennyivel növelték 16 milliárd 968 millió forintra.

A reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért felelő alapítvány 2017. október 29-én avatta fel Budapest XVI. kerületében az évfordulóra készített emlékművét. A beruházás második ütemében építik ki a parkterületet, a játszóteret, a parkolókat és a nézőteret, a törvény az ehhez szükséges 395 millió forint forrást biztosítja.

A kormányzati struktúraváltással összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap mint költségvetési fejezet közötti átcsoportosítást is tartalmazza az elfogadott költségvetés. Ennek alapján a Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól az alaphoz került át.

A fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli, így például földutak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forintot szánnak. A kormány 2018 márciusában határozott a fővárosi kerületek, valamint a budapesti agglomerációs települések belterületi, még ilyen burkolattal nem rendelkező útjainak szilárd burkolattal történő lefedéséről, ezt legkésőbb 2022. december 31-ig kell befejezni.

A 2019. évi központi költségvetés zárószavazásának eredménye egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 20-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Törvényt fogadott el az Országgyűlés a magánélet védelméről

A magánélet védelméről szóló törvényt fogadott el pénteken az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A magánélet joga a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része. A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni. E jog lényege, hogy az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg – rögzíti a jogszabály.

A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik – tartalmazza a törvény, amely arra is kitér, hogy a közéleti szereplők magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személyekkel azonos védelem illeti meg.

Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.

A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja különösen a névviselési jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme – rögzítik, hozzátéve: az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat – a kötelező adatkezelés eseteit kivéve – az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A jogszabály deklarálja továbbá: mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét fokozott védelem illesse meg. A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti, és sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy jogosulatlan beavatkozás mások családi életébe.

Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban azt írják elő, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet.

Egy másik paragrafus a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog részleteit taglalja. Így kimondja: a magánközlések, az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak. Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás összes internetes formájával szemben. A kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.

Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a megelőző állapot helyreállítását, valamint azt is, hogy a jogsértő adjon elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Emellett pedig sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető.

Módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része, amely ezentúl úgy szól: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Elfogadták az új gyülekezési törvényt

Elfogadta az Országgyűlés pénteken az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát – amely az 1989-es törvényt váltja fel – 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.

A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A törvény alkalmazása során az minősül gyűlésnek, amikor legalább 2 ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel e feltételeknek.

A gyűlést a szervező vezeti, neki a rendezvény befejezése után gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.

A vezető meghatározza a gyűlés rendjét, dönt a szó megadásáról, megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, megteszi a rend biztosításáért szükséges intézkedéseket, ezek eredménytelensége esetén pedig feloszlatja a rendezvényt. Ő felel a békés jelleg megőrzéséért, és kizárhatja a gyűlésről azt, aki az eseményt súlyosan megzavarja.

A résztvevők kötelesek követni a vezető és a rendezők rendfenntartás érdekében tett utasításait, a befejezéskor pedig kötelesek elhagyni a helyszínt.
A rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki.

A gyűlésen tilos lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, veszélyes anyaggal vagy ezek utánzatával, az élet kioltására, sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal vagy erőszakot közvetítő, megfélemlítő jellegű félkatonai ruhában megjelenni. Ha pedig azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető öltözetet sem, továbbá nem takarhatják el arcukat – sorolja az előírásokat a törvény.

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelentenie az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá “nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki” (spontán gyűlés).

Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, a hatóságnak korábban bejelentett élvez elsőbbséget.

A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának megsértésére vagy szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.

A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a helyszín olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni akarja.

A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha tiltó határozat ellenére tartják meg.

A résztevők által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.

A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás

Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Az Országgyűlés pénteken 132 igen szavazattal, 54 nem ellenében igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt.

A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be.

Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.  

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett – folytatta – az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »