Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását

Az új szabály lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Fontos törvényjavaslatokról szavazott keddi ülésén az Országgyűlés. Elsőként a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításról voksoltak, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti.

Az előterjesztés egy része az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért az elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. A zárószavazáson az egységes törvényjavaslat minősített többséget igénylő pontjait

136 képviselő támogatta, 45 pedig ellene szavazott,

és a módosítás további részei is 135:45 arányú támogatást kaptak.

/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(“y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(“uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});

A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnése után a szabályozási átmenet egyértelmű és kiszámítható legyen. Ez az előterjesztés is sarkalatosnak minősül, ezért a sarkalatos részek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges, ezt 136 képviselő támogatta, míg az egyszerű többséget igénylő részek 135 igent kaptak.

Magyarország alaptörvényének tizedik módosításáról is szavaztak a képviselők, ez lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata kellett, ezt biztosította is a kormánytöbbség:

Hírdetés

  • 136-an voltak mellette és
  • 36-an voksoltak ellene.

A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.

Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.

A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

Napirend előtt

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: a kormány semmilyen eredményt nem tud felmutatni az infláció mérséklésében és abban sem, hogy a közalkalmazottak bére ne értéktelenedjen el. Áprilisban egyetlen hét alatt 10 százalékkal drágult a fehér kenyér, a trappista sajt 15 százalékkal – mondta. Az emberek jövedelme napról napra veszít az értékéből, különösen azoké, akik a fizetésük nagy részét élelmiszerre költik – jelentette ki. Azt mondta: 5 százalékra kellene csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, a közalkalmazottak bérét pedig inflációkövetővé kell tenni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára tévesnek ítélte, hogy politikai okokból lenne magasabb az infláció, az ugyanis az egész világot terheli, különösen Európát. Külső okokkal magyarázta az áremelkedést, például az unió elhibázott energiapolitikája miatt kialakult energiaválsággal.

Most jelenik meg a rezsicsökkentés igazi hozadéka, amelyet már tíz éve bevezetett a kormány – mutatott rá, hozzátéve: a kormány célja az is, hogy a fizetések, a nyugdíjak emelésével több jövedelemhez jussnak az emberek.

Lengyelországban magasabb az infláció, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az élelmiszerek áfáját 0 százalékra mérsékelték – hangsúlyozta.Helytelennek nevezte azt az állítást, hogy a közalkalmazottak körében az infláció a megélhetést veszélyeztetné.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi tárca az új kormányban, a környezetvédelem négy minisztériumhoz tartozik majd. Tudakolta, hogy tervezik-e a nemzeti parkok bővítését. Szólt az állatkínzásokról is. Azt a kérdést is feltette: miért nem figyelnek oda arra sem, hogy a beruházások ne tegyék tönkre a természeti környezetet? Szerinte az érintett államtitkárságnak nincs hatásköre kifogásolni a többi közt a Fertő-tavi beruházást sem.

Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára azt felelte: sajnálja, hogy a környezet- és állatvédelem az ellenzék számára politikai ügy, holott az egy szakkérdés. Kijelentette: 2020-ban 11,6 százalék volt a megújuló energiaforrás részaránya a közlekedésben, az unióban ezzel a hatodik legjobb eredményt adtuk. Jelentősen nőtt a bioüzemanyagok felhasznált mennyisége is – mondta. A kormány minden újszülött után tíz fát ültet – sorolta a programokat. Szerinte az állatvédelem terén sincs szégyenkezni valója a kormánynak.

Toroczkai László (Mi Hazánk) egy hétvégi, kerepesi verekedésről szólva azt javasolta a roma politikusoknak: ne azzal akarják helyreállítani a magyar-cigány együttélés problematikus viszonyait, hogy lovári nyelven szólalnak fel, és a nemzeten belül mesterségesen egy másik nemzetet akarnak létrehozni. Szerinte ehelyett most nekik kellene a leghangosabban képviselni, hogy “az ehhez a szubkultúrához tartozó csoportokat válasszák szét a cigányságtól”.

Azt mondta még: a déli határ mellett is “háborús állapotok” vannak, ahol felfegyverzett bűnszervezetek szervezik az embercsempészetet. A migránsok a tavasz beköszöntével óriási károkat okoznak a mezőgazdaságban, de a szemétszedés is hatalmas költség – közölte, és támogatást kért mindezek elvégzéséhez. Azt kérte: a kormány tárgyaljon a szerb kormánnyal, hogy akadályozzák meg a migrációt.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára leszögezte: a rendőrség az ország valamennyi településén minden bűnözőcsoporttal szemben határozottan fellép, ahogy Kerepesen is eredményesen tette ezt.

A déli határ védelméről és a magyar–szerb kormányzati együttműködéséről szólva közölte: Pintér Sándor belügyminiszter rendszeresen találkozik szerb kollégájával, és áttekintik a fontos feladatokat. Közölte: a problémafelvetést jelezni fogja a miniszternek, és mivel kitűnő az együttműködés, elérik majd a célt.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »