Elemzés: A puccs elbukott, de Törökország közel-keleti káoszba zuhanhat

Az Európát Ázsiával összekötő boszporuszi híd Isztambulban tegnap még a nizzai merénylet áldozatai emlékére a francia zászló színeiben úszott.

 

Aztán a semmiből elfoglalták a katonák azzal az állítólagos céllal, hogy a köztársaság szekuláris rendjét visszaállítsák – azt a rendet, ami a „törökök atyja”, Musztafa Kemal Atatürk alapozott meg a múlt század első felében. A török politikai rend Recep Tayyip Erdogan elnöksége alatt azonban a neoiszlamizmus irányába mozdult el – írja a Financial Times mai elemzésében a török eseményekről.

 

A katonák tankokkal elfoglalták a tévéadókat, a repülőtereket és a hidakat. A TRT állami televízió beszüntette a műsorszolgáltatást. A városok felett vadászgépek suhantak át. A háromszoros miniszterelnök és a jelenlegi államfő, Erdogan, aki mindig előszerettel gátolta az ellenzéki sajtó és a média működését, aki újságírókat csukatott le és elhallgattatta a közösségi oldalakat, most a FaceTimes videó alkalmazás segítségével volt kénytelen üzenni országa lakóinak egy mobiltelefonon keresztül.

 

Erdogan török államfő egy mobilalkalmazás segítségével volt kénytelen üzenni a nyilvánosságnak. A török korábban azzal vívta ki az EU ellensznvét, hogy az egyik legolvasottabb ellenzéki újság székházát a rendőrséggel foglalta el, a lapot bedig bezáratta. Forrás: turkey.livuamap.com

 

Az örök ellenség: a hadsereg

 

Erdogan zsarnoki természetével és önkényuralmi ambícióival 2002-ben nyerte meg először a választásokat Törökországban. Azóta francia mintájú elnöki hatalommal irányítja az országot. Ma a török lakosság csaknem fele nem kérdőjelezi meg akaratát, ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt éjjel egyetlen szavára tízezrek vonultak az utcára a katonaság ellen.

 

Az egyik oka Erdogan sikerének, hogy mikor Erdogan mérsékelt pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szembeszállt egy nagyhatalmú török tábornokkal, akkor a liberálisok és a baloldaliak mellé álltak.

 

A hadsereg többször is megpróbálta betiltani az EKP-t, miután jelentős győzelmet aratott a párt a 2007-es választásokon, de végül visszavonulót fújt, miután a kormány 10 tábornokát rács mögé küldte.

 

Mindkét oldalon történtek erőszakos incidensek. A puccs bukása után a katonák átadták fegyvereiket az Erdogan mellett álló civileknek – akik erre megtámadták őket, szíjakkal ütlegelték és rugdosták őket. Egy kevésbé fegyelmezett hadsereg esetében nagy valószínűséggel a tömeg nem úszta volna meg sortűz nélkül. Forrás: TheGuardian.com

 

Szövetségesből ellenség

 

Hatalma megerősítéséhez (és a katonaság meggyengítéséhez) Erdogan a rendőrség ütőképes erőire, a kiszélesített jogköröket élvező ügyészségre és Fethullah Gülen iszlám imámhoz hű kémekre támaszkodott. Gülen Jelenleg is amerikai emigrációban él. Akkor még Erdogannal szövetségesek voltak.

 

Erdogan azonban Gülen követői ellen fordult, mert azok 2013-ban vizsgálatot kezdeményeztek az államfő és a belső hatalmi kör tagjainak korrupciós ügyeivel kapcsolatban. A két iszlám politikai mozgalom között kitört hatalmi harc meggyengítette a török állam intézményeit, és így újra a hadsereg nyert teret. A mostani puccskísérlet mögött vagy Gülen követői, vagy korábbi tábornokok kemény magja állhat.

 

Fethullah Gülen, USA-ban élő iszlám imám egykor Erdogan szövetségese volt. Ma már ellenségek. Forrás: Trend.az

 

A hadsereg szerint Erdogan Szíria-politikája elhibázott

 

A hadseregben ugyanis elégedetlenség uralkodik. Nem csak a korábbi hatalom elvesztése miatt, hanem Törökország Szíria-politikája miatt is. Erdogan kormánya egészen a közelmúltig megengedte az dzsihadista önkéntesek és a fegyverek beáramlását Szíriába, ami lehetővé tette az Iszlám Állam számára, hogy kiépítse sejtjeit.

 

A múlt évben az IÁ az újjáéledő kurd milícia állásait támadta, akikkel Ankara már három évtizede harcol. Egy évvel később az IÁ már Törökország ellen fordult, ami nem csak a júniusi isztambuli merényletben nyilvánult meg. A hadsereg most úgy érzi, hogy Erdogan reakciója a merényletekre, ami az Iszlám Állam helyett inkább foglalkozik a kurdokkal, Gülen követőivel és saját elnöki hatalmának megszilárdításával, a legjobb esetben is  csak közömbös.

 

Ez a katonai puccskísérlet kudarcot vallott, és Törökország újra elveszti védelmi erőinek egy részét. Az AKP a katonaság és Gülen követői ellen fog harcolni (akik a katonai és rendőri hírszerzésben működnek). Ezek a történések azonban mindenekelőtt méginkább meggyengítik a NATO-tag Törökország belső rendjét, és ez az országot Európából a közel-keleti káoszhoz hasonló állapotba taszíthaja.

 

A hadsereg abban nem téved, hogy Erdogan Iszlám Állam elleni fellépése nem elég hatékony. Az ország nyugati szövetségeseinek korábban többször is figyelmeztetnie kellett Ankarát, hogy az Iszlámat Államot és ne a kurdokat bombázza… Forrás. Sputniknews.com

 

HNonlinle.sk, ft.com, Körkép.sk

Nyitókép: TheGuardia.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »