Élelmiszer-terrorizmus?

Pár napja egy műsorban élelmiszer-terrorizmusnak nevezte az M1 az élelmiszer-hamisítást. Érthető a műsorkészítők igyekezete, de azért manapság nem ártana különbséget tenni terroristák és hamisítók között. A Summa című adásban a képernyő bal felső sarkán hosszasan látszott a Nébih, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal emblémája. Ennek oka az lehet, hogy a köztévé a hamisítást nem tartotta a közérdeklődést annyira fölkeltő ügynek, hogy ösztönzés nélkül foglalkozzon vele. Így aztán elképzelhető, ahhoz, hogy a téma az állami csatornán adásba kerüljön, a hatóságnak is a zsebébe kellett nyúlnia.

A Nébih vezetésének ízlése és érthetetlen óvatossága tetten érhető volt a reklámszerű videóban. A hamisításra inkább külföldi példákat soroltak fel, a hátborzongató hazai esetek közül pedig csak a legjelentéktelenebbet említették, minden esetben az elkövetők megnevezése nélkül. Megszólalt Bognár Lajos, a korábbi élelmiszer-hamisítási ügyekről langyosan megnyilvánuló helyettes agrárállamtitkár is. Itt azt mondta, hogy az esetek nem csak gazdasági kárt okoznak, de felmérhetetlen élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Szerinte kulcskérdés az élelmiszerek jelölése és nyomon követhetősége, amelyeket a fogyasztóknak alaposan kellene tanulmányozniuk, s amelyek biztosítására a termelő vállalkozásoknak a legvégsőkig eleget kell tenniük. Hiszen „ha gyorsan vissza tudják hívni a polcokról azokat a termékeket, amelyek támadásnak lettek kitéve, azzal jelentősen lehet csökkenteni a veszélynek kitett emberek számát”. Azaz Bognár itt sem elfogadhatatlan emberi felelőtlenségről beszélt, hanem termékekről, amelyek „támadásnak lettek kitéve”.

Egyébként élelmiszer-terroristák, illetve-hamisítók nemcsak hogy köztünk járnak, de bizalmi, érdek-képviseleti funkciót is betöltenek. A „magyar mézkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások árbevételének 80 százalékát meghaladó érdekképviselete”, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöki tisztét Klenáncz József és Fazekas Gyula tölti be, felváltva. Most utóbbi van soron, előbbit pedig gázlopással gyanúsítja a rendőrség.

Klenáncz mézcsomagolói és -kereskedői tevékenysége jól ismert. Laboratóriumi vizsgálatok tucatjai mutatták ki évek alatt, hogy hamisított vagy antibiotikummal szennyezett, illetve kínai szutyokkal összekevert mézekkel mérgezhette a fogyasztókat. Folyamatosan visszaélt a közbizalommal, mégis a nevével jelzett termékektől roskadnak a Metro vagy például a CBA polcai. Felmerül a kérdés, hogy a nem megfelelő élelmiszerek miatt vajon miért nem vetődik fel végre a kereskedők, a kereskedelmi láncok felelőssége is?

A mézkereskedők egyesületének jelenlegi elnöke, Fazekas Gyula a magyar–német Pannon Honignak egyik tulajdonosa, ügyvezetője. Ő is követett el zsiványságot a fogyasztókkal szemben. Évekkel ezelőtt a Hír TV bemutatta azt a felvételt, amikor raktárként használt, koszlott gödöllői irodájában pult alól és nyugtaadás nélkül árult címkézetlen vödrökben rossz minőségű mézeket. A képernyőn jól látszott: miközben azt magyarázta a vásárlónak, hogy milyen jótékony a hatása a méhészeti termékeknek az emberi szervezetre, mosdatlan kezével túrta és morzsolgatta az eladásra kínált virágport. Az akkor is hivatalban lévő Bognár Lajos adás közben, a Hír TV stúdiójában szembesülhetett a történtekkel. Azonnali, állítólag mindenre kiterjedő vizsgálat indult Fazekas cégével szemben, mégsem történt csoda. A Pannon Honigot összesen egymillió forintra büntették.

Szóval élelmiszer-terrorizmus? Ugyan! Az is elég lenne, ha a csalóinkat ráncba tudnánk szedni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »