El kell választani az őshonos nemzeti kisebbségek jogait a bevándorlókétól

El kell választani az őshonos nemzeti kisebbségek jogait a bevándorlókétól

„A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban” című kiadványt mutatták be a sajtónak a szerzők: dr. Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott és dr. Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A kiadvány témája és célja elősegíteni a megfogalmazott alapelvek beemelését az uniós, valamint a tagországi szabályozásba.

Szili Katalin rámutatott arra a sajátos körülményre, hogy éppen Trianon 100. évfordulójára jelent meg ez a három nyelvű (magyar, angol, francia) kiadvány egy száz éve megoldatlan problémáról.

Helyzetük rendezésében viszont nem fejlődés, hanem visszalépés tapasztalható az utóbbi években. (Nyelvtörvény, oktatási törvény Ukrajnában, a restitúció kérdése Romániában, a kettős állampolgárságé Szlovákiában).

Azt is érdekes ellentmondásnak tartja a miniszterelnöki megbízott, hogy az Európai Unióba való felvételhez az illető államnak vizsgáznia kell kisebbségügyből, vagyis számot kell adnia arról, hogy saját törvényei hogyan szabályozzák a kisebbségekkel való törődést.

Itt utalt arra Szili Katalin, hogy

Ezért készítették Kalmár Ferenccel, a Külügyminisztérium miniszteri biztosával ezt az anyagot, hogy az elmúlt években a magyar európai parlamenti képviselők, s az Európa Tanács magyar képviselői által készített számos jelentés, beadvány, valamint a Minority SafePack, s remélhetőleg a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése mellé téve ezeket az alapelveket, egy olyan csomag legyen az EU asztalán, amely nemcsak a magyar kisebbség érdekét szolgálja, hanem valamennyi kisebbségét, amely a szülőföldjén szeretne élni, boldogulni, identitását megőrizve.

Hírdetés

Kalmár Ferenc a kiadványban lefektetett öt alapelv ismertetése előtt hangsúlyozta, hogy jelentős különbségek vannak az EU-tagállamok között, ezért részletes szabályozásról nem lehet szó, de amit elfogadhatna mindenki, azok olyan axióma jellegű alapelvek, amelyeket be lehet építeni és be is kellene építeni az egyes országok jogrendjébe. Ezek a következők:

1. A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Meg kell különböztetni az őshonos nemzeti közösségeket a gazdasági bevándorlóktól és a migránsoktól.

2. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól. Kárpátalja a példa arra, hogy milyen képtelenség az államhatár változásaihoz a nemzeti identitás váltását is kötni. A többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség fölött.

3. A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. Az iskola, a nyelvhasználat ezen a jogon alapszik. Ez az alapelv tartalmazza az asszimiláció és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is.

4. Az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása szükséges. A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája többnyire egyéni jogokról beszél. Kollektív jogokat biztosít őshonos kisebbségei számára Olaszország, Finnország, Svédország. Szomszédaink közül Ukrajna, Románia, Szlovákia nem fogadja el a kollektív jogokat, az utóbbi azonban a kollektív bűnösségről szóló törvényt nem törölte jogrendjéből.

5. Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak. A történelem során változtak államhatárok, s a korábbi többség kisebbségbe került, de azért nevezzük őshonosnak, mert kultúrájuk nyomai megtalálhatók, hozzájárultak szülőföldjük fejlődéséhez, olykor sokkal több értékkel gyarapítva azt, mint az új többség. (Csupán egyetlen példát említett Kalmár Ferenc: Brassó arculatának német eredetét). Terminológiai változtatásra is szükség lenne: kisebbség helyett nemzetiség fogalmát használni, s a nemzeti alkotmányokban elismerni államalkotó tényezőként, ahogyan a magyar Alaptörvény teszi.

Végezetül Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a magyar Országgyűlés által június 4-én elfogadott identitásvédelemről szóló törvénnyel összhangban jelent meg ez a kiadvány, amelynek összegzésében a szerzők kimondják, hogy fontos lenne a nemzetállam fogalmának új meghatározása az eddigi kirekesztő tartalmú helyett. A fenti axiómák elfogadása a következő 100 év Pax Európájának alapja lehetne.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »