Szlovákiában évről évre nő a háziorvosok átlagéletkora, ami jelenleg 60 év körüli, ráadásul kevés is van belőlük, és a számuk egyre csökken. Pedig a betegek számára ők jelentik a kaput az egészségügyi ellátórendszerben, és ők azok, akik az időben történő diagnosztizálással a leghatékonyabban tudnak segíteni a betegeknek.
Az, hogy Szlovákia orvoshiánnyal küzd, több mint egy évtizede ismert. Az elmúlt években azonban ez a tény sem kényszerítette Szlovákia egyetlen kormányát sem arra, hogy ezzel a problémával valamit kezdjen. Mivel nincs utánpótlás, a nyugdíjas korú, megfáradt háziorvos sok esetben kénytelen bezárni a rendelőjét, mert nincs, aki átvegye tőle azt. A betegek pedig háziorvos nélkül maradnak, s nem egyszer – különösen a távoli vidékeken és a kis falvakban – több tíz kilométert kénytelenek utazni, hogy az új orvosukhoz eljussanak. Ráadásul, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal adatai szerint tavaly csaknem 294 223 biztosítottnak nem is volt szerződött háziorvosa.
Mindenki csak kórházat akar építeni
Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának volt elnöke szerint társulásuk már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák és a trend alapján előbb-utóbb nagy problémával szembesül az ország.
Ez a téma azonban senkit nem érdekelt, mindenki csak kórházakban gondolkodik, minden miniszter azt tartja elsődleges feladatának. Most is rengeteg pénz érkezik a helyreállítási terv keretében, de mindenki csak kórházat akar építeni”
– fogalmazott portálunknak Pásztor László. Szerinte a helyzet mára tarthatatlanná vált, ami egyébként a Covid esetében látható is volt: mert a nem jól működő vagy egyáltalán nem működő alapellátás miatt tele voltak a kórházak. Mint mondta, nagyon sok olyan ember került kórházba, aki egyébként nem is szorult volna kórházi kezelésre.
A háziorvosok nagy része jelenleg a teljesen veszélyeztetett korcsoportban van, az én korcsoportomból, a 65-70 közötti orvosok közül is nagyon sokan vannak még a „fronton”, de ha ők meggondolják magukat, és nyugdíjba vonulnak, akkor egyik napról a másikra előáll egy olyan helyzet, ami megoldhatatlan lesz”
– mondta a szakember.
Háziorvosi rendelőbe ugyanis csak az mehet ki rendelni, akinek erre szakvizsgája van.
„Azelőtt ez a rendszer azért működött úgy-ahogy, mert ha valahol rövidebb-hosszabb időre kiesett egy háziorvos, kiküldtek a belgyógyászatról helyette egy orvost, és valahogy mindig megoldódott a helyzet. Ma viszont csak a háziorvosi vagy a házi gyermekorvosi szakvizsgával rendelkező orvos mehet ki a körzetbe rendelni.
A legnagyobb gondot én abban látom, hogy még most sem akarja ezt a problémát senki igazából megoldani.
Ha lennének is olyan szakorvosok, mondjuk belgyógyászok vagy sebészek, akiknek már megvan a szakvizsgájuk, és elmennének háziorvosnak, azoknak is még három évet kell háziorvosnak tanulniuk, de én sajnos ezeket sem látom, mert ez a szakma nem olyan vonzó” – mondta Pásztor László hozzáfűzve, ez is csak a városokban oldaná meg azonban a hiányzó háziorvosok problémáját.
Segíthetnének az ösztönző feltételek
Pedig a helyzet aggasztó, amire már az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal is felhívta a figyelmet a 2021-es évi népegészségbiztosítási jelentésében.
Eszerint az általános ambuláns ellátás azonnali intézkedéseket, ösztönző programok felállítását igényli, illetve a járóbeteg alapellátás reformjának kidolgozását.
A hivatal szerint ösztönző anyagi feltételeket kell kínálni az orvosok számára a kritikus régiókban.
Pásztor László szerint a falusi körzetek problémáját azonban csak az oldja meg, ha háziorvosokat viszünk oda. „A megoldás első része az lenne, hogy megteremtsék ehhez a megfelelő körülményeket, és itt látom én az önkormányzatok szerepét. Kevés ugyanis az olyan példa, ahol a falu valamilyen módon támogatja a helyi rendelőt” – mondta Pásztor László hozzátéve, hat-hét éve egy németországi kongresszuson például arról beszéltek, hogy azok az önkormányzatok, amelyek segítik a háziorvosok letelepülését, például adókedvezményt kapnak.
A fiatal orvosoknak az alatt az idő alatt, amíg elvégzik a háziorvosi szakvizsgájukat is biztosítani kellene valamilyen ösztöndíjat.
Persze ennek is meg kellene oldani a törvényes kereteit, hogy a település egyáltalán megtehesse ezt. Egy polgármesternek azonban, aki nemcsak négy évig szeretne polgármester maradni, mindenképpen foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel, mi lesz, ha a hetven év fölötti háziorvos leteszi a lantot” – mondta Pásztor László.
A szakember véleménye szerint úgy lehetne az egyébként is kevés háziorvosok számát növelni, hogy az orvostanhallgatók egy részének, akik most kerülnek be az egyetemre, vállalniuk kellene, hogy háziorvosok lesznek.
Ez nem demokratikus módszer, de másképpen nem megy. És ebbe kellene az államnak pénzt fektetnie, nem is keveset, egy 500-600 millió eurós tételt, ennyiért lehetne kinevelni a hiányzó 700-800 háziorvost és a körülbelül 300-350 házi gyermekorvost.
Ám ezzel is csak körülbelül 10 év múlva oldódna meg a háziorvos-probléma, addigra viszont a jelenlegi háziorvosok szinte mind kihalnak” – mondta.
Pásztor szerint ezért mindenképpen növelni kellene a háziorvosok ázsióját is, hogy ne legyen „lenézett” szakma az övék az orvosok körében sem. A világ nagyot változott az utóbbi években, a háziorvosok is csinálhatnak már EKG-t, lehet saját kislaborjuk, amit a biztosítók mind külön pénzzel térítenek is, ha kimegy látogatni az orvos, azért is pluszpénzt kap. De megtérítik a biztosítók a háziorvosoknak a műtét előtti kivizsgálást vagy a krónikus betegek vizsgálatait is. És a szakemberek szerint további lehetőségek is vannak a háziorvosok kompetenciájának bővítésére, aminek az erősítését többek közt a szakorvosoknál való hosszú várakozási idő is alátámasztja.
Ha külön megkeresnék az önkormányzatok azokat a 4-5-6. évfolyamos orvostanhallgatókat, akik a vidékükről származnak, és anyagilag, lakással, ösztöndíjjal stb. motiválnák őket, és az állam is hozzájárulna ehhez valamiféle támogatással, akkor esetleg azok a fiatal orvosok visszatérnének a szülőföldjükre, hogy ott háziorvosok legyenek.
Én ezt a hozzáállást tanácsolnám az önkormányzati képviselőknek” – mondta Pásztor hozzáfűzve, enélkül minden egyes évvel közelebb kerülünk egy olyan katasztrófához, hogy 30-40 kilométeres körzetekben nem lesz háziorvos.
Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok sem
A települések helyzete sem könnyű, főleg a jelenlegi áremelkedések mellett, de kötik őket az érvényes előírások is, és az orvosi nemakarással sem tudnak egykönnyen mit kezdeni. Kevés ugyanis az orvos, még kevesebb a háziorvos, a szakemberek is azt mondják, jóval több orvostanhallgatót kellene felvenni, de praktizáló orvosok belőlük is csak jó tíz év múlva lesznek.
Az önkormányzatoknak, sokszor még akkor sem sikerül elérniük, hogy saját háziorvosuk legyen, ha akarják, és meg is teremtik ehhez a feltételeket. A Rimaszombati járásban lévő Gömöralmágyon sincs helyben háziorvos, az almágyiak a mintegy öt kilométerre lévő Ajnácskőre járnak már évtizedek óta orvoshoz. Agócs Gyula polgármester szerint az ő helyzetük azonban még nem a legrosszabb ezen a téren.
A hét öt munkanapjából négy napot rendel a doktornő Ajnácskőn, egyet meg Rimaszombatban, a szomszédos Újbástban azonban már gondok vannak, ott csak egyszer egy héten fél napra jár ki az orvos”
– mondta hozzáfűzve, régebben szorgalmazta, hogy legyen a faluban is rendelés, legalább néhány napra. „Helyünk is lett volna rá, az iskola melletti igazgatói lakást át is alakítottuk, meg is felelt volna rendelőnek egy település számára, de a doktornő nem mutatott érdeklődést iránta, pedig bérleti díjat se kértünk volna” – fűzte hozzá a polgármester.
„Jelenleg az jelent nagy gondot, hogy az ajnácskői rendelőből a 70 év körüli házi gyermekorvos nyugdíjba ment, és nincs helyette senki. Ezért most a közel 20 kilométere lévő Feledre kell a gyerekekkel az orvoshoz utazni
A háziorvosokkal egy további gond az is, hogy egyre több körzetben vállalnak rendelést, emiatt aztán egyre kevesebb ideig rendelnek egy-egy helyen”
– mondta a polgármester hozzátéve, az, hogy az újbásti orvos nyugdíjba vonult, az almágyiak helyzetét is megnehezíti, mert eddig a szabadságok idején a két orvos egymást helyettesítette „Ezentúl viszont, ha a mi doktornőnk elmegy szabadságra, nekünk Rimaszombatba kell majd orvoshoz utaznunk” – zárta a polgármester.
Ipolyfödémesen sincs háziorvosi rendelő, onnan is a nyolc kilométerre lévő szomszédos Palástra járnak orvoshoz a betegek. „A mi orvosunk is már nyugdíjas, de még rendel. Az ápolónője viszont helybéli, így ő is tud szükség esetén közvetíteni a födémesiek ügyében” – mondta Tóth Magdolna, a falu polgármester asszonya. Paláston minden nap rendel az orvos, szerda kivételével, de sürgős esetekben akkor is fogadja a betegeket, mondta még a polgármester. Azt mondja, a faluban már megszokták az emberek a palásti orvost, ott van a gyógyszertár és a fogorvos is.
Sajnos a gyerekorvosi rendelés megszűnt Paláston, így a gyerekekkel messzebbre kell orvoshoz utazni, Felsőszemerédre, ahol most a volt palásti gyermekorvos rendel vagy pedig Ipolyságra, ami 15-20 kilométeres utazást jelent.
Vajka ezen a téren is speciális helyzetben van. A falu életét ugyanis nagy mértékben befolyásolja a bősi vízerőmű működtetése. „Nálunk óriási a probléma azzal, hogy a lakosságunk átlagon felül elöregedőben van.
A falu lakossága hivatalosan nagyjából 430 fő, ebből 120 körüli a nyugdíjas, ami nem kevés, és hasonló a helyzet Doborgazon és Bodakon, a másik két leszakított faluban is.
Hiányzik innen ugyanis az a generáció, akik nem tudtak megtelepedni itt abban az időszakban, amikor a vízerőmű miatt mintegy 20 évig nem lehetett itt építkezési engedélyt kiadni” – ecsetelte a falu polgármestere, Álló Donát mondván, az akkori szülők gyerekei emiatt elköltöztek innen, és később már nem jöttek vissza.
„Az öregek viszont ittmaradtak, a problémákkal együtt. Vajkára és Doborgazra egy orvos jár ki Somorjáról, általában egy héten egyszer, de sokszor kimarad” – jelentette ki a polgármester hozzátéve, az orvosi ellátás ezért nem igazán mondható kielégítőnek. Az ezzel járó költségeket a falu és az orvos közösen állják.
Bár megvan a saját egészségügyi központunk, annak a nagy részét még az előző polgármester bérbe adta 30 évre egy nonprofit szervezetnek, amely nyugdíjas otthont üzemeltet ott.
Néhány helyiség megmaradt nekünk, ott működik az orvosi rendelő is, ahova a somorjai orvos kijár” – fűzte hozzá a polgármester, aki szerint csak a vízhasználat és a telefonhasználat költségeit felezik az orvossal, a többi költséget a falu állja. „Mivel sok a nyugdíjas a helyzet nem kielégítő, amin csak úgy lehetne változtatni, ha saját orvosunk lenne itt helyben, és végre ezzel a „senki földjével” is törődne az állam, és végre valóra váltaná a vízerőmű megépítésekor tett ígéreteit” – zárta a polgármester.
Nagycétény szerencsés helyzetben van, ott ugyanis van körzeti orvos és egészségügyi központ is. „De mivel a mi orvosunk rendel Nagycétényen kívül még Nyitraszőlősön és Lapásgyarmaton is, a rendelési ideje be van osztva, heti három alkalommal rendel nálunk, de a másik két említett falu sincs messze, így ha valakinek szüksége van sürgős orvosi ellátásra, akkor ott is fogadja őket az orvos” – mondja Mészáros Ferenc polgármester hozzáfűzve,
abban is szerencséjük van, hogy a helyi orvos viszonylag fiatal, tehát nem kell azon aggódniuk, hogy hamarosan nyugdíjba mehet, és nem lesz, aki helyettesítse.
„Amíg megvolt még a gyarmati orvos, addig a mi doktorunk csak két helyen rendelt, és itt volt szinte egész nap, heti három alkalommal. A rendelő felszereltsége is standardon felüli, EKG-t is tud itt csinálni a betegeknek” – mondta a polgármester hozzáfűzve, a település is igyekszik segíteni az orvosi rendelőt, például a szigetelés, ablakcsere, fűtési rendszer felújításának támogatásában.
Gyermekorvos, fogorvos és gyógyszertár is van a faluban, ebből a szempontból tehát nálunk nincs olyan nagy probléma. Ismerős azonban az általános helyzet, mert nekünk is öt évig tartott, amíg sikerült fogorvost találnunk
– fűzte még hozzá a polgármester.
A csallóközaranyosi polgármester is elégedett a faluban az egészségügyi ellátással. Van saját orvosi rendelőjük, saját orvosuk is, ráadásul fiatal. Szerencsés helyzet, mondhatnánk. „A doktornő hetente öt napot rendel, hétfőtől péntekig. Van úgy, hogy nálunk később kezd, mert Komáromban is rendel, de akkor tovább itt van” – mondta portálunknak Varjú Éva polgármester hozzátéve, nagyobb település lévén – a falunak majd 2500 lakosa van – kell is a saját háziorvos.
Gyerekorvosunk viszont jelenleg nincs, mivel tavaly elhunyt, de keresünk azóta is helyette, csak nem olyan könnyű találni”
– mondta hozzáfűzve, a 18 év feletti diákok egészségügyi ellátását átvállalta a háziorvos, a kisebb gyerekeket pedig a 10 kilométere lévő Komáromba hordják jelenleg orvoshoz a szüleik.
Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem egyedi problémáról van szó, egész Közép-Európában általános ez a helyzet. Csehországban már most vannak körzetek, ahol 30-40 kilométert kell utazniuk az embereknek a háziorvosukhoz, Magyarországon pedig 600 körzet nincs is betöltve. A demográfiai mutatók meg egyre csak romlanak. Európa elöregedőben, egyre több az idős ember, akinek a lakóhelyéhez mind közelebb lenne szüksége az orvosi ellátásra: elsősorban egy olyan háziorvosra, aki jól ismeri őt, és akiben ő is megbízik. Mert az egész egészségügyi rendszerünk legfontosabb alapköve elvileg a jó háziorvos, ha ugyanis az megfelelően végzi a munkáját, kevesebb ember kerül a kórházakba, és az egész rendszer sokkal hatékonyabban, sokkal olcsóbban működik. És nem utolsósorban sokkal elégedettebbek lennének az emberek is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
