Egységes téglákat használtak 7000 évvel ezelőtt a Jordán völgyében

Egységes téglákat használtak 7000 évvel ezelőtt a Jordán völgyében

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán.

A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen.

Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban.

A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger környéki településen egy időben, egymás mellett többféle módszerrel is előállították az építkezésekhez használt agyagtéglákat, míg itt egységes technológiával dolgoztak.

“Ezen a helyen hosszú időn keresztül minden egyes agyagtéglát ugyanúgy, ugyanazzal a módszerrel készítettek el” – nyilatkozta a lapnak a régész. A kutatók ebből úgy vélik, hogy egy olyan bonyolult társadalom létezett már ekkor is itt, amely a mindennapokban alkalmazható egységes szabványokat diktálhatott.

Hírdetés

Ez a korszak átmenetet jelent a kicsiny mezőgazdasági falvakból álló társadalmakból az első városiasodás felé, ahol már magas szintű, bonyolult társadalmi és gazdasági szervezet alakult ki.

Mivel ebből az időszakból alig maradtak fenn települések, nagyon keveset tudunk erről az átmenetről, amely a nagy birodalmak kialakulásával ért véget a termékeny félhold területén, a mai Törökországtól Irakig terjedő térségben.

A Tel Cafban folyó ásatások éppen erről kínálnak információt. “Tel Cafra az emberi viselkedés, valamint az ember és környezete közti kapcsolat megértésének laboratóriumaként tekintünk. Ennek a helynek a különféle rétegei és mikroeredményei alapján képesek leszünk a tágabb régészeti kép megrajzolására is” – mondta Rózenberg.

A kutatás jelen szakaszában a kutatók a sárból készült, napon szárított, a helyszínen kiváló állapotban megmaradt több ezer téglát elemezték, amelyekben rengeteg szerves anyagot, fák maradványait, valamint vetőmagokat és a gyümölcsöket is találtak.

Az itt élők újra és újra bevakolták a téglákból készült épületeket, hogy megvédjék a falakat az időjárás és a rágcsálók okozta károktól, és ezért távolról olyan fehéren csillogó települést láthatott a korabeli látogató, amely a mai görög falvakra emlékeztet.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »