Az Egyesült Államok komoly lobbitevékenységet tervez annak érdekében, hogy több országot is maga mellé állításon az orosz-ukrán konfliktusban. Úgy tűnik, egyre több ország ítéli el az oroszok fenyegetőzését.
A Politico arról számolt be, hogy Európán kívül, a Közel-keleten és Ázsiában is több országot is igyekszik maga mellé állítani az Egyesült Államok. Anthony Blinken külügyminiszter Nagy-Britannia, Franciaország és Németország mellett tárgyalt, Katarral, Kuvaittal vagy éppen Japánnal és Indiával is.
Az irány rávilágít arra a fajta politikára, amely az elmúlt hetekben jellemezte az amerikai külpolitikát. A CIA igazgatója, Williams Burns igyekszik minél több államot meggyőzni arról, hogy Oroszország követelései veszélyeztetik a világpolitikai egyensúlyt.
„Ez egy totális stratégia, mert Ukrajna esetleges megtámadása minden országra hatással lesz”
– mondta a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője.
Az amerikai diplomáciai terjeszkedés azt mutatja, hogy Amerikának valós alternatívái vannak egy konfliktus esetére. Az Egyesült Arab Emirátusokkal és Kuvaittal – mindkettő jelentős energiatermelő – folytatott csevegés jelzi Oroszországnak, hogy
Washingtonnak van terve arra vonatkozóan, mi történik, ha Moszkva leállítja Európa gázellátását.
Úgy tűnik azonban, hogy a diplomáciai offenzíva nem változtat Vlagyimir Putyin tervein. Az orosz vezetőt 2014-ben már egyszer megszállta Ukrajnát, a jelek szerint jobban aggódik amiatt, hogy nélkülük rajzolják át a globális térképet.
Néhány ország, amely felkerült az Amerika lobbi listájára, mint például Brazília és India, azért is nehéz terep, mert komoly gazdasági és katonai kapcsolataik vannak Oroszországgal, ami megnehezíti a Biden-adminisztráció feladatát. Még Amerika hagyományos szövetségesei, például Németország is mérlegeli gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal, miközben azon gondolkodnak, hogyan reagáljanak egy esetleges invázióra.
Az oroszok sem lesznek tétlenek, hiszen pénteken a francia elnökkel fog találkozni Putyin.
Az oroszok tavaly ősszel kezdtek csapatösszevonásba Oroszország ukrajnai határa mentén. A helyzet rosszat sejtett Biden azon vágyának, hogy „stabil és kiszámítható” viszonyt alakítson ki Oroszországgal.
Biden és munkatársai megbízatásuk kezdete óta megígérték, hogy a „diplomácia mindenekelőtt” elvet alkalmazzák az ilyen globális kríziseknél, szakítva ezzel a Donald Trump éveken keresztüli tweetekkel fűtött dühével. Biden december végén telefonált Putyinnal, és figyelmeztette őt, hogy országa súlyos gazdasági szankciókkal sújtja, ha ismét megsértik Ukrajna szuverenitását.
A NATO válaszolt Putyinnak
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára hangsúlyozta, hogy a szövetség igyekszik kerülni a konfrontációt, de nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni azokat az elveket illetően, amelyeken a szövetségesek biztonsága nyugszik – írta a Euronews.
A NATO-val egyszerre az Egyesült Államok is megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések, de nem teljesíthető minden orosz követelés. Az USA szerint Moszkva nem várhatja el a NATO-tól, hogy vonja vissza alakulatait és fegyverzetét Kelet-Európából, és nem zárható ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetősége sem.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
