Egyre több lábon áll a gazdasági növekedés

Egyre több lábon áll a gazdasági növekedés

A nemzetgazdasági tárca a jövőben is mérlegel minden áfacsökkentési tervet, ám most a korábbi intézkedések hatásának visszamérése zajlik – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A tárca minisztere szerint a bérnövekedés még nem okoz strukturális gondokat, a kamatkörnyezet kedvez a beruházásoknak.

Az elemzők lassuló gazdasági növekedést prognosztizálnak. Elég lehet-e mindez a felzárkózáshoz?
Amíg a magyar gazdaság gyorsabban nő, mint az európai, legfőképp a német gazdaság, addig a konvergencia érvényesül. A növekedésnek ugyanakkor több tényezője van. Fenn kell tartani a járműiparnak az elmúlt évek növekedését nagyban segítő szerepét. Olyan beruházásokat kell hozni, amelyek részben megtartják az eddigi kapacitásokat, másrészt nyitnak az új autóipari tendenciák felé, itt például az elektromos autók gyártására, önvezető autók kutatására gondolok. Fontos a beszállítói lánc fejlesztése, azaz olyan vállalatok támogatása, amelyek később akár önállóan is megjelenhetnek termékeikkel a világpiacon, erre nemrég külön programot is indítottunk. Gazdaságpolitikai cél a hozzáadott értéklánc növelése, de ehhez megfelelően képzett magyar munkaerőre van szükség.

Sokan bírálatként fogalmazzák meg, hogy túlzott az ország autóipari kitettsége.
Fontos természetesen, hogy más iparágakban is fennmaradjon vagy növekedjen a dinamika. Az elmúlt évekre az volt jellemző, hogy egy erős ipari adat húzta a növekedést. Ehhez már felzárkózóban van a belső kereslet élénkülése, a lakossági fogyasztás. A termelői oldalon tavaly az építőipar mutatta a legnagyobb dinamikát, míg a mezőgazdasági termelés kissé esett. Ugyancsak trendszerűen bővül a szolgáltatószektor, ma már nem csupán a call centerek és a szervizközpontok megjelenéséről beszélhetünk, hanem komoly pénzügyi, gazdasági vállalatok is itt építik ki szolgáltatóközpontjukat. Tehát, ha úgy tetszik, az autóipar hangsúlyos marad, de más ágazatok felzárkózásával is számolunk.

Említette a lakossági fogyasztást, amelyet a bérnövekedés hajt. Ám a magas bérek sok kkv számára kigazdálkodhatatlanok, így munkaerőt, végül piacot vesztenek. Készülhet erre orvosság?
A 2016-ban hat évre kötött adócsökkentési és bérmegállapodás tervezhető világot hozott, csak tavaly a járulékcsökkentés révén 400 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A köztehercsökkentés megítélésünk szerint válasz arra a kihívásra, amely az elmúlt években a magyar gazdaságban megjelent. Úgy érzem, maradt még helye, hogy a bérmegállapodások mellett a beruházások üteme se csökkenjen. Hogy a kkv-kra hogyan hat ez a bérnövekedés? A mi elemzéseink 2017-ben azt mutatták, hogy érezhetően sem a munkahelyek számában, sem a hatékonyságban nem okozott fennakadást a bérek több mint 10 százalékos növekedése.

A hatékonyságnövelés kulcskérdés maradhat. Az egy munkaórára jutó GDP-termelésben az EU28 67 százalékán állunk, s ezzel a régiós országoknál is rosszabb a teljesítményünk. Mit lehet itt tenni?
Nagy fegyverténynek tartom, hogy a magyar gazdaság hatékonysága, versenyképessége annak ellenére nem romlott, hogy olyan dolgozókat vezettünk vissza a gazdaságba, akik korábban munkanélküliek, nagy részben szakképzetlenek voltak. Most az a cél, hogy a hatékonyságot növeljük. A Nemzeti Versenyképességi Tanács egy sor bürokráciacsökkentő lépést javasolt, ezek jó része azóta meg is valósult, gondoljunk az építési, az energetikai, a cégbejegyzési engedélyezések egyszerűsítésére. Ám nagy ágazati rendszerekhez kell hozzányúlnunk, mint a munkaerőpiac. Itt szeretnénk, ha a munkanélküliekkel foglalkozó munkaügyi ellátó rendszer sokkal célzottabb, személyre szabott megoldásokat ajánlana. Még inkább keresletalapúvá akarjuk tenni a munkaerőpiaci képzést. Hosszú távú cél, hogy egy 14-15 éves gyerek fejében egyszerre legyen benne a munkahely és a foglalkozás megválasztása, és ne legyen kérdés, hogy az ehhez megfelelő iskolatípus rendelkezésre áll-e.

Az EU-pályázatok 90 százalékában már megszülettek a döntések. A következő években mi pótolhatja az uniós forrásokat?
A tervek teljesítésével jól állunk, a cél az, hogy az idén az összes döntést meghozzuk, és a ciklus utolsó két évében már csak a visszahulló projektek után keressünk új felhasználást. Azért a meglévő 10 százalékot sem becsülném le, ez 400 milliárd forint friss forrást jelenthet a vállalkozásoknak.

A költségvetés az elmúlt években jelentős terhet vállalt az EU-támogatások megelőlegezésére. A Brüsszelből érkező elszámolások alapjai lehetnek az EU-pénzek utáni időszak fejlesztési támogatásainak?
Az elmúlt években meg tudtunk felelni az államadósság-csökkentés alaptörvényben előírt elvárásainak, és volt lehetőség bizonyos programok támogatására. A fő feladat azonban továbbra is az államadósság csökkentése. De ha úgy látjuk, hogy gyengül a növekedés hajtóereje, és további rásegítés kell, akkor a kormánynak lehetősége lesz ösztönzésre, azaz rugalmasnak kell lennie.

A cégek ma még mindig az EU-támogatásokban bíznak.
De ezek, ahogy mondtuk, szép lassan elfogynak. Vissza kell állni a normális rendre, és a cégek kénytelenek lesznek piaci alapon finanszírozni fejlesztéseiket. Várom ezt a korszakot, mert látni kell, hogy az EU-pénzekre alapozott függés, amely néhány vállalatnál kialakult, rossz irányba viszi a gazdaságot.

Mire gondol?
Ma van évi nagyjából 2000 milliárd forintnyi unióstámogatás-felhasználás, ez a normál rendben megvalósított beruházásokkal évi 6000-6500 milliárd forintot képvisel. Így akkora pluszberuházás ömlik a magyar gazdaságba, amelyhez nincs elegendő kapacitás. Novemberben az építőipari csúcstalálkozón is szóba került, hogy érdemes lenne a következő években kicsit simítani az állami beruházásokat is, mert a magyar építőipar – noha jelenleg a GDP 3,5 százalékát adja – képtelen gyorsan felfutni a 2000-es évek elejének 6-7 százalékos szintjére. Az ugrást nem is munkaerővel, hanem technikával, technológiával kell segíteni – ilyen céllal írtunk ki pályázatokat.

Az adósságcsökkentés terén nem akarják kihasználni az alacsony kamatkörnyezetet?
Észszerű lépéseket teszünk, ilyen volt a paksi hitel előfinanszírozása is.

Én inkább hosszú állampapírok kibocsátására gondolok, hosszabbra a jelenleg tíz-tizenöt éves futamidőnél.
Ezen a téren is teszteljük a piacot, a kibocsátott 20 éves belföldi papírt elvitte a piac. Fontos cél, hogy az adósság döntő része belső piacról legyen finanszírozva. De nem mondtunk le a nemzetközi kibocsátásról sem – az ÁKK kibocsátási naptárában egymilliárd eurós kibocsátás van betervezve. Tavaly ezt arra használtuk fel, hogy dollárkötvényeket cseréltünk le – az idén a jelenlegi hozamkörnyezetben egy ilyen lépés már aligha hozhat 50 milliárd forintos megtakarítást, mint a tavalyi, de a lehetőségeket most is figyeljük.

Gond lehet megtakarítási oldalon, hogy az MNB 2024-ig negatív reálkamatot vár?
Az államadósságnak ez jó hír, de általában is úgy gondolom, hogy ez a kamat- és hozamszint ma a gazdaság egészének jó. A cél, hogy legyenek megtakarítások a beruházások fedezetére. Az alacsony kamatkörnyezet ebben segít, hiszen ma a vállalati befektetéseken keresztül nagyobb hozamokra lehet szert tenni, mint ha bankbetétben tartják a háztartások és a vállalatok a pénzt. Az a szerencsés helyzet van, amikor a magyar lakosság a korábbi elhalasztott fogyasztása mellett egyre inkább képes megtakarítani. Emellett töretlen a lakásépítés és -vásárlás, a kedvező kamatoknak köszönhetően tavaly mintegy 700 milliárd forintnyi lakáscélú hitel került a háztartásokhoz.

A lakásépítési piacon egyre több nagy projekt áll le, mert nem tud elkészülni 2019 végéig, amíg érvényben van a kedvező,
5 százalékos áfa. Lesz hosszabbítás?
Nincs még itt az ideje, hogy a 2020-as adótörvényekről beszéljünk, 2019. december 31-ig még nagyon sok lakást fel lehet építeni. A kiadott építési engedélyek száma 38 ezer, ebből 14,4 ezer valósult meg tavaly.

A nemzetgazdaságilag is fontos, több száz lakásos fejlesztésekkel van a baj, így másfél-két éves rés lehet a fejlesztésekben.
Szerintem most nem az áfakérdés az igazi korlát a fejlesztésekben, hanem a kapacitások kihasználtsága és a szakképzett munkaerőért zajló verseny. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy a kormány mindig is a lakásépítők pártján volt. Ám érdemes lesz már az idén alaposan elemezni az eddigi lakásépítési intézkedések hatását. Az adó kérdésében ezt követően lehet dönteni.

A napokban azt mondta, hogy a kormány nem tett le az egy számjegyű személyi jövedelemadóról. Valóban versenyképes, Európában a második legkisebb kulcsú az szja, és a társasági adóteher is a legalacsonyabb. Ugyanakkor a kontinens legmagasabb áfája a miénk. Lesz változás?
A kormány célja, hogy a közösségi kiadásainkhoz szükséges bevételeket a fogyasztáson keresztül szedje be, és ne a jövedelmeket adóztassuk. Az egykulcsos szja bevezetése 700 milliárdos bevételkieséssel járna. Emellett folyamatosan vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, ahol lehet helye a kisebb áfának, de most csak célzott támogatásról, adócsökkentésről lehet szó. Az elmúlt évek áfacsökkentései között volt, amelyik elérte a hatását – ide sorolhatjuk a sertés- és a csirkehús vagy épp az internet áfacsökkentését –, de például a tojás- vagy a halpiacon az intézkedés kevésbé vitte le az árakat. Ebben a fél évben a korábbi intézkedések kiértékelése zajlik majd.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »