Egyre több család éli fel a jövőjét

Egyre több család éli fel a jövőjét

Miközben a reálbérek és a fogyasztás növekvőben van, egyre több családról derül ki, hogy a nemzedékek alatt felhalmozott vagyon fölélésébe kezdtek, mert kiadásaik meghaladják a bevételeiket. Az aggasztó jelenség nemcsak hazánkat, de a fejlett világot is sújtja, mert egyre kevesebbek kezében összpontosul a folyamatosan növekvő vagyon.

Megugrott a második negyedévben a műszaki cikkek forgalma, amelyben minden bizonnyal szerepe van a júniusi futball- Európa-bajnokság és a jelenleg is zajló olimpia ösztönző hatásának – olvasható a GfK piackutató intézet legfrissebb kutatásában. Örvendetes, hogy a növekvő reálbérből – gazdasági növekedést is hajtó – fogyasztásra is jut. Arról azonban nem szólnak a hírek, hogy a háztartások költekezésének első fél évben mért négyszázalékos bővülése mögött egymással ellentétes folyamatok rejtőzhetnek. Az Azénpénzem.hu elemzése rámutat, nem egyértelmű, hogy a családi kiadások növekedésének forrása kizárólag a reálbér emelkedéséből fakad. A pénzügyi szakportál vezetője, B. Varga Judit a Magyar Nemzetnek elmondta: tapasztalatai azt mutatják, sok családban megkezdődött a szülők, nagyszülők által felhalmozott vagyon fölélése, hogy fedezzék a család, illetve a fiatalok napi, illetve előre nem tervezett kiadásait.

Igaz, a lakosság vagyonának gyarapodását jellemző mutató emelkedett 2015-ben is: fél év alatt fejenként négymillió forintról 4,12 millió forintra növekedett a felhalmozott vagyon, de ez egyre kevesebb kézben összpontosul. A Deloitte idén tavasszal publikált felmérésre szerint amíg hosszú távon a családok 11,6 százaléka tud megtakarítani, addig tavaly ez az arány 10,1 százalékra csökkent. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tíz családból kilenc máról holnapra él.

Ez az oka annak, hogy az átlag magyar sok esetben kénytelen hozzányúlni az egy-két emberöltő alatt felhalmozott családi vagyonhoz. Példaként említi a portál a végtörlesztést, amikor a devizahiteles csapdába került családok egy része – akinek volt mit pénzzé tenni – kedvező árfolyamon tudott megszabadulni a forint gyengítése miatt folyamatosan emelkedő árfolyamveszteség terhétől. Ehhez azonban nagyon sok esetben egyértelműen nem azonosítható családi segítséget vettek igénybe, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az 570 milliárd forintra rúgó végtörlesztési összeg feléről van szó. A visszafizetett pénz másik felét bankbetétből, befektetési jegyekből, életbiztosítások visszavásárlásából, devizaeladásból és önkéntes nyugdíj- vagy egyéb pénztári megtakarításból fedezték a családok.

A portál fejtegetése szerint korábban ezek a felhasznált tartalékok rövidebb-hosszabb idő alatt visszaépültek, az utóbbi időben azonban olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyek ezt kétségessé teszik. S ez a jelenség nemcsak nálunk figyelhető meg, hanem a világ számos más országában is. A McKinsey Global Institute huszonöt fejlett országban végzett felmérése szerint 2005-ben trendforduló következett be a családok jövedelmi és felhalmozási viszonyaiban. Amíg az azt megelőző hetven évben a fiatalok biztosak lehettek abban, hogy jobban élnek majd, mint a szüleik, nagyszüleik, addig 2005 után ez korántsem garantálható. A felmérés azt mutatja, a vizsgált országokban az emberek 65-70 százaléka, mintegy 540 millió ember vagyona nem nőtt, vagy egyenesen csökkent. S ebben nem csupán a 2008-as válságnak volt szerepe, az csak rövid távon szólt bele a folyamatokba. Hosszabb távon a demográfiai tényezők, mindenekelőtt a társadalom elöregedése erősíti ezt a tendenciát. Ugyanebbe az irányba mutat az is, hogy éppen a születések csökkenő számának köszönhetően egyre kisebbek a háztartások, valamint mind kisebb a családok jövedelme a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva.

Mindennek hatására egyre kevésbé bíznak az emberek a globális gazdasági rendszerben. A kutatóintézet a jövőre vonatkozóan alapvető kérdésnek tartja, miként alakul a gazdasági növekedés üteme. Amennyiben marad a jelenlegi alacsony gazdasági bővülés, úgy azt a családok jövedelme szenvedi meg. A kutatók azt is hozzátették, még a gyors növekedés sem eredményezi feltétlenül a jövedelmek gyarapodását, hiszen egyre nagyobb szerep jut a robotoknak, az automatizációnak, ami visszavetheti a béreket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »