Egyre mélyül a romániai bérszakadék

Egyre mélyül a romániai bérszakadék

A gazdasági növekedés kihat az emberek jövedelmére és vagyongyarapodására, azonban egyre mélyül a különbség a legszegényebbek és leggazdagabbak között, ennek mértéke meghaladja az uniós átlagot – jelentette ki Valentin Lazea. 

lazea54_bValentin Lazea

A Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdászának nyilatkozata olyan kontextusban hangzott el, hogy szerdán az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentésben arra hívta fel a figyelmet, Románia élen jár az Európai Unióban a gazdasági növekedés tekintetében – de ezzel egyidőben a szegénységi toplista élén is ott találjuk, „ami arra világít rá, hogy a bővülés nem válik a polgárok hasznára, így az Európai Bizottság azt nem tudja bátorítani”.

Lazea ennek kapcsán azt mondja, nem igaz, hogy a gazdasági növekedés nem látszik meg a lakosság életszínvonalán, hiszen nem lehet összehasonlítani annak mostani szintjét a 10–15 évvel ezelőttivel. „Az egyenlőtlenség nőtt. Nálunk a legnagyobb európai uniós viszonylatban. Az első 20 százalék és az utolsó 20 százalék között az arány 7,2 az egyhez, miközben az uniós átlag öt az egyhez. Gondban vagyunk. Az egyenlőtlenség nagy, és egyre nő, az emberek pedig ezt látják, és ellenzik” – magyarázta a jegybank vezető közgazdásza.

Rámutatott továbbá, hogy a romániai fizetések továbbra is alacsony szinten mozognak, mivel ez az ország egyetlen előnye a környező országokkal szemben, hiszen az állam nem teremt olyan kedvező feltételeket a befektetőknek, mint amilyen a jó minőségű infrastruktúra, a fejlett kutatás-fejlesztés, illetve a stabil és előrelátható gazdasági helyzet lenne.

Az országjelentés kapcsán Lazea úgy fogalmazott, hogy az egyszerre mutat rá a pozitív dolgokra és a kockázatokra. A kockázatok közül egyebek mellett a hitelecseretörvényhez hasonló kezdeményezéseket említette. A jegybanki szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a román gazdaság növekedését nem fiskális és monetáris politikákkal lehet a jövőben stimulálni, a további bővüléshez szerkezeti reformokra lesz szükség, ezek segítségével szerint a jelenlegi 2,8–3 százalékos éves növekedést 4,5-5 százalékra lehetne feltornázni. „Ez nehéz, erőfeszítéseket igényel, nem hoz szavazatot, de  – ahogyan arra az Európai Bizottság is palástolva felhívja a figyelmet – Romániában már nincs tér monetáris és fiskális serkentőkre” – szögezte le Valentin Lazea.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »