Egyre mélyül a munkaerő-piaci szakadék

Egyre mélyül a munkaerő-piaci szakadék az ország keleti és nyugati fele között: mind távolabb kerülnek egymástól a bérek. A szakértő szerint a keleti megyékben az uniós pénzekből sokkal többet kellene képzésre költeni, hogy a tudás gyarapodásával versenyképesebb termékstruktúra alakuljon ki, amely elbírja a magasabb béreket.

Halmozódnak a magyar munkaerőpiac problémái. Nemcsak az egyre erőteljesebb munkaerőhiánnyal kell megküzdeni a vállalkozásoknak, de egyre nagyobb az ország keleti és nyugati felében a bérek közötti különbség – írja az Mfor.hu. A portál cikke felhívja a figyelmet, hogy amíg három évvel ezelőtt még „csak” 68,5 százalékkal volt magasabb a fővárosban a nettó átlagbér, mint a sereghajtó megyében, addig az idei év második negyedében ez az arány 90,7 százalékra emelkedett. A frissen megjelent adatok azt mutatják, Budapesten 222 028 forint volt a nettó átlagbér, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében ugyanez az érték alig haladta meg a 116 ezer forintot. De a főváros előnye még a fejlett nyugati megyékhez képest is nő: amíg egy évvel ezelőtt a második Győr-Moson-Sopron megyében mért átlagbér csak 20,8 százalékkal maradt el a budapesti adattól, addig mostanra ez az arány 22,8 százalékra emelkedett. A bérek növekedése egyértelműen követi a munkaerőhiány alakulását. Az utóbbival küszködő nyugati megyékben nagyobb mértékben nőttek a bérek, mint az ország keleti területein, ahol munkanélküliség jellemző.

– Azt mondhatjuk, hogy a nyugati és keleti országrész közötti eltérő gazdasági fejlettségi szint, és ehhez kapcsolódva az eltérő bérszínvonal kódolva volt a kilencvenes évek gazdaságtörténetébe. A nyugati tőke ugyanis jellemzően a Bécs–Budapest tengely mentén települt le, s hozta magával a tudást, a technológiát – elemezte a helyzetet a Magyar Nemzetnek Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem professzora szerint ennek köszönhető a két országrész közötti eltérő bérszínvonal. A tőke igényeihez idomult a közlekedési infrastruktúra is, amely csak a legutóbbi időben jutott el Kelet-Magyarországra. Ennek hosszabb távon mindenképpen felhúzó hatása lesz az ottani gazdaságra, s így a bérekre is.

Fotó: MN-grafika

– Egyelőre azonban azzal kell szembesülni, hogy a Nyugat-Európába irányuló gazdasági emigráció béremelő hatása inkább a nyugati országrészben érezhető – ahogy a munkaerőhiány is –, és csak lassan érvényesül Kelet-Magyarországon – tette hozzá. – Erősíti a nyugati megyékben kialakult munkaerőhiányt, hogy nem elég rugalmas a magyar munkaerőpiac: nehezen mozdulnak az emberek. Ebben komoly szerepet játszik, hogy nagyon sokan saját lakásban élnek, s az ország keleti részében egy élet munkájával megszerzett ingatlan árából nem nagyon jut lakáshoz Nyugat-Magyarországon az ember. A fiatalok pedig nem száz, hanem ezer kilométerrel költöznek nyugatra, hiszen ott a többszörösét keresik a hazai bérnek.

A béremelkedéssel összefüggésben arról sem szabad elfeledkezni a professzor szerint, hogy a növekvő bérek a termelési struktúra változatlansága mellett a versenyképesség csökkenéséhez vezetnek, hiszen egyre kisebb lesz a profitja a cégnek. Ezért elengedhetetlen, hogy a cégvezetők – ha talpon akarnak maradni a versenypiacon – felismerjék, muszáj korszerűbb termékstruktúrára áttérni, amely elbírja a magasabb béreket. Egyelőre nem látni, hogy a kormány programot indítana a probléma orvoslására, pedig komoly feladata lenne olyan ösztönzőrendszert kialakítani, amely ebbe irányba hajtja a vállalkozásokat. Érdemes lenne megfontolni, hogy olyan uniós pályázatok szülessenek, amelyekben előírnák a munkaerő, illetve a vezetők átképzését, hogy tudásuk megfeleljen a magasabb piaci követelményeknek. Vagyis fontos lenne, hogy a tudás minél nagyobb szerepet kapjon a pályázatokban, mindenekelőtt a piacra jutáshoz elengedhetetlen nyelvi és kulturális képzés megkövetelése. Az egyik oldalon ott van a szabad tőke, amely keresi az érvényesülési lehetőséget, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden pedig helyben van az egyetemi szintű tudás, amely alkalmas a képzési feladatok elvégzésére. Ha e két oldal a vállalkozásoknál egymásra talál, nyert ügyünk van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »