Egyre kínosabb a kormánynak a letelepedési kötvényprogram

Egyre kínosabb a kormánynak a letelepedési kötvényprogram

Eddig egyetlen letelepedési engedélyt sem vontak vissza a letelepedési kötvényprogrammal összefüggésben Magyarországon – tudta meg lapunk. Arról ugyanakkor nem kaptunk használható információt, hogyan világítják át a jelentkezőket.

Úgy tűnik, csak „jó bevándorlók” vásároltak az elmúlt bő három évben pénzért magyar letelepedési engedélyt. Legalábbis erre utal, hogy egyetlen korábban kiadott engedélyt sem kellett még visszavonni. Pedig közel négyezer, családtagokkal együtt 16 ezer fizető külföldi bevándorló kapott már a kormányzati programon keresztül letelepedési engedélyt Magyarországon. A Belügyminisztérium lapunknak ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy hat kérelmező jelentkezését utasították el a magyar hatóságok az elmúlt három évben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Tavaly és idén eddig minden jelentkező megkapta az engedélyt, pedig a kormányzati kommunikáció szerint szigorú ellenőrzéseken esnek át a pénzes külföldi bevándorlók.

Nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy hány kötvényvásárlótól vonták meg az engedélyt, hanem arra is, hogyan néz ki a gyakorlatban a külföldiek ellenőrzése. Lapunk néhány hete számolt be arról, hogy elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyt kapott Magyarországon a kötvényvásárlási programon keresztül. Ez azért furcsa, mert elvileg erkölcsi bizonyítványt is be kell mutatni, ugyanis csak az a külföldi vásárolhat letelepedési kötvényt, aki büntetlen előélettel rendelkezik. Az orosz állampolgár – akinek a nevét az állampapírtitok-törvény miatt nem közölhetjük – egy karib-tengeri adóparadicsomban kiállított erkölcsi bizonyítványt nyújtott be a magyar hatóságoknak, egyébként jogszerűen. A hazai törvények értelmében ugyanis a szokásos tartózkodási hely szerint illetékes hatóságtól kell az erkölcsi bizonyítványt beszerezni, ehhez pedig elég csak bejelentkezni egy adóparadicsomba.

  MN-grafika  

Cikkünk megjelenését követően a kormány több tagja is úgy nyilatkozott, hogy négyszeres szűrőn keresztül ellenőrzik a külföldieket, vagyis szigorú feltételeknek kell megfelelniük a pénzes bevándorlóknak, cikkünket komolytalannak nevezték. A Belügyminisztérium szerint a négyszeres szűrő a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ellenőrzi a benyújtott iratokat, a családi kapcsolatokat, a kötvény lejegyzésének a tényét, illetve hogy a kérelmező nem áll-e kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt. Ez utóbbi információt a schengeni rendészeti adatbázisból (SIS) lehet néhány gombnyomással lehívni. A BÁH lényegében a külföldi által megadott adatokból dolgozik, illetve a SIS-információk lekérése számít egyedül egyfajta ellenőrzésnek. A fennmaradó három szűrőt a rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ (TEK) „testesíti meg”, miután ezek a szakhatóságok húsz napon belül egyfajta „állásfoglalást” adnak a kérelmezővel kapcsolatban. Részleteket nem közölt a Belügyminisztérium, de sejthető, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok milyen hatékonyságú „operatív” ellenőrzést végezhetnek el néhány nap alatt. A külföldinek az idén július 1-jétől érvényes szabályok szerint harminc napon belül kiállítja a BÁH a letelepedési engedélyt. Beszédes ugyanakkor, hogy ezt megelőzően 8 nap alatt kapott tartózkodási engedélyt a külföldi kötvényvásárló, vagyis aligha volt idő a megfelelő ellenőrzésre.

A kormányzat eközben egyre kínosabban éli meg a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos kritikus kérdéseket. A sajtó kérdéseire nem válaszolnak, a témával kapcsolatban kérdező újságírót pedig éppen múlt héten rángatták el Hajdu János TEK-vezető mellől.

A letelepedési kötvényprogram számos pontján hordozza magán az állami korrupció jeleit. A konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább háromszázezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. Az állampapírokat csak közvetítő cégeken keresztül lehet jegyezni. Ezek a vállalkozások egy kivételével offshore-szigeteken és adóparadicsomokban vannak bejegyezve.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »