Egyre kevesebb magyar cég marad talpon

Egyre kevesebb vállalat éli meg Magyarországon az ötéves kort, vagyis a vállalatok működési feltételei továbbra is nehezek. A 2010-ben újnak minősülő társas vállalkozásoknak csak a 36,7 százaléka működött még öt év múlva is, az egy évvel korábbi adat jobb volt, még 38 százalékot tett ki. Pedig a gazdasági növekedés robusztus volt, és javában tartott a jegybank növekedési hitelprogramja is.

A valódi új vállalkozások ötéves túlélési rátájához rendelkezésre álló, viszonylag hosszú adatsorból dolgozó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Vállalkozások demográfiája című kiadványa megállapította, hogy a mutató 2005–2007-ben 48-49 százalék körül alakult, majd 2008–2009-re esett, minden bizonnyal a válság miatt. Utána a csökkenés enyhült, de fennmaradt 2013-ig. 2014-ben emelkedett, majd 2015-ben ismét gyengült a mutató. A vállalatok túlélési arányának romlása szakértők szerint összefügg azzal, hogy Magyarország versenyképessége romlik, tavaly a Világgazdasági Fórum listáján történelmi mélységbe süllyedt.

Továbbra is nehezek a vállalatok működési feltételei

Továbbra is nehezek a vállalatok működési feltételei. Forrás: Shutterstock

A társas vállalkozások túlélési képessége erősebb: a 2010-ben alakult 37 373 társas vállalkozás 45,1, míg a 32 524 egyéni vállalkozó 27,1 százaléka tevékenykedett 2015-ben is. Ez azt erősítheti, hogy még mindig viszonylag sok a kényszervállalkozó. A gazdasági ágak közül a legmagasabb továbbra is az egészségügyi és a szociális ellátás (59,1 százalék) túlélési aránya, és – mint korábban is – a pénzügyi és a biztosítóvállalkozásoké a legalacsonyabb, csupán 16,6 százalékos. E szektorban már az első évet túlélő vállalkozások aránya is csak 54 százalékot ért el, holott a többi ágazat ugyanezen mutatójának átlaga 75 százalékot tett ki. A magyarázat elsősorban a kiegészítő tevékenységet – például biztosítási ügynökösködést – végző egyéni vállalkozások alacsony túlélő képessége lehet.

Régiós összevetésben nem volt jelentős eltérés a fenti rátában, de a gazdasági fejlettségbeli különbségek megmutatkoztak. Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a ráta, 38,3 százalékkal. A megyék közül a hajdú-bihari új vállalkozások túlélési rátája volt a legjobb, 39,6 százalék, míg a tolna megyeieké a legrosszabbal, itt tízből 3 sem működött öt évig.

A következő években várhatóan már nem lesz érdemi romlás, hiszen az európai uniós források dömpingje, a hitelszűke megszűnése, az alacsony kamatkörnyezet egyaránt támogatni fogja a cégeket. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is érződhetnek. Számítani kell arra például, hogy a munkaerőhiány és a minimálbér erőteljese emelése miatti bérköltség-növekedés az alacsony termelékenységű vállalatoknál komoly bajokat okozhat.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »