Egyre kétségbeesettebb az ISIS – Újabb terrorhadjárat jöhet

Egyre kétségbeesettebb az ISIS – Újabb terrorhadjárat jöhet

Az Iszlám Állam az utóbbi időszakban elég komoly területi, és ezzel anyagi veszteségeket könyvelhetett el magának. Harcosait leginkább Szíriában szorongatják, olyannyira, hogy már az sem biztos, hogy a terrorszervezet képes lesz Líbiába áttenni székhelyét, ha nagyon megszorul a hurok. Ez pedig újabb kétségbeesett akciókra sarkallja a dzsihadistákat.

Az utóbbi időben Törökország, Irak, sőt még Szaúd-Arábia területén is jelentős merényletekkel hívta föl magára a figyelmet a szélsőséges csoport, akiknek ezzel sikerült újra összekovácsolnia a törtök-orosz szövetséget, illetve magukra haragították a szaúdi uralkodói házat, akik eddig a szír vádak szerint kifejezetten szponzorálták a dzsihadista csapatokat.

A külföldi merényletek számának növekedését egyértelműen a szíriai és iraki területvesztésekből fakadó befolyáscsökkenés kompenzálása indokolja, amiben semmi újdonság nem lenne, ha az akciókat nem olyan képzett katonák hajtanák végre, mint az az Ahmet Csatajev csecsen terrorista, akit az isztambuli reptérnél elkövetett merénylet hátterében sejtenek a hatóságok.

Baráti köztársaságok szélsőségesei, egyesüljetek?

Azzal, hogy az ISIS a volt Szovjetunió területéről érkező, hadászatilag legjobban képzett embereit veti be ilyen akciókra, világosan jelzi, tulajdonképpen mennyire kimerültek a szervezet tartalékai az elmúlt időszakban.

Azt már az eddigi jelentésekből is tudni lehetett, hogy a posztszovjet térségből rengeteg iszlamista szélsőséges áramlott és áramlik az ISIS kötelékébe, zömmel olyan országokból, mint Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán. De a csecsenföldi és dagesztáni szélsőségesek is szép számmal járultak hozzá a terrorszervezet sorainak gyarapodásához.

Ezekben az országokban, régiókban régóta jelen vannak a muszlim szélsőségesek, és az utódállamoknak még annál is nagyobb kihívást jelent megbirkózni a problémával, mint anno a szovjeteknek. A kormányok részéről a leggyakoribb válasz a kemény fellépés, de az elnyomás csak tovább erősíti a fundamentalistákat, mind létszámban, mind elszántságban.

A felfegyverzett, katonailag jól képzett szélsőségesek terén Oroszország sem állt túl rosszul, ám a hatóságok itt a probléma megoldásának kifejezetten keleties megoldását választották: a dzsihadisták nagyját hagyták szabadon távozni, a maradókat pedig könyörtelenül levadászták, kapcsolati hálójukat pedig felszámolták.

Az orosz titkosszolgálatoknak és bűnüldöző szerveknek most arra kell felkészülniük, hogy az egykor távozott szélsőségesek ne tudjanak visszaszivárogni egykori hazájukba. Ennek ugyanis egyre nagyobb a veszélye most, hogy a terrorkalifátus az Amerika és Oroszország által szponzorált szíriai és iraki erők nyomása alatt szétesés közeli állapotba került.

Ahogy Törökországban, úgy az orosz területeken is számos olyan etnikai és vallási csoport él, melyek sori között a terroristák észrevétlenül elvegyülhetnek. Intő jel lehet a különféle állami szervek számára, hogy az ISIS az utóbbi időben egyre fokozta az orosz nyelvű  propagandatevékenységét.

Ankara és Rijád sincs biztonságban

A szíriai konfliktushoz eddig ambivalens, illetve inkább politikai vonalak mentén viszonyuló törökök eddig leginkább a kurd terroristák miatt aggódhattak, de figyelmüket újabban kénytelenek a hazájukban élő csecsen kisebbségre fordítani.

Ebben valamelyest segítséget nyújthat a Putyinnal való békülési folyamat, melynek keretében a török szolgálatok szorosabb terrorellenes együttműködésre, és a potenciális szélsőségesek adatainak bővebb megismerésére számítanak orosz kollégáiktól.

Az iszlám számára szent városnak tekintett Medinában történt merénylet után a szaúdiak sem lesznek olyan toleránsak az ISIS terroristáival és radikális hitszónokaival szemben, mint amilyennek eddig bizonyultak.

Szalmán bin Abd al-Azíz Ál Szaúd király a támadás után úgy fogalmazott,

a királyság kész “acél ököllel” lesújtani azokra, akik szélsőséges ideológiákkal mérgezik a fiatalságot és kemény visszavágást ígért a terroristákkal szemben.

Az uralkodó a merényletet az iszlám elleni támadásként értékelte, és állítása szerint ennek megfelelően fogják megtorolni a lépést.

Az eset érdekessége, hogy még az afganisztáni tálib szélsőségesek is elítélték a medinai robbantásokat, amiből látszik, hogy az ISIS kirívóan rosszul taktikázott, ami a kapkodás és a fejetlenség jele.

Annak is külön jelentősége van, hogy a dzsihadisták a közvetlen szomszédságukban, eddig akár hallgatólagos szövetségesnek is tekintett országok területén hajtanak végre támadásokat.

A szélsőségesek igyekeznek tágítani a harcteret, és eltolni maguktól a konfliktuszónát, ám ez nem biztos, hogy sikerülni fog nekik, ha az arab világ eddig semleges, vagy szimpatikus részét is magukra haragítják.

A CIA vezetője szerint azonban a területi veszteségek nem csökkentették az Iszlám Állam külföldi merényletek végrehajtására való képességét. John Brennan úgy véli

“ahogy nő a nyomás az Iszlám Államon, úgy erősítik nemzetközi terror-hadjáratukat a globális terrorral kapcsolatos hírek uralása érdekében.”

Beszédes tény azonban, hogy a szervezet immár nem látványos európai akciókkal igyekszik a cmílapokra kerülni (eddig még az EB ellen intézett fenyegetéseiket is képtelenek voltak betartani), hanem a saját maga számára sokkal kényelmesebb hazai terepen operál.

A kétségbeesés jelei tehát már láthatóak, ám ez azt jelenti, hogy a legveszedelmesebb terrorcselekmények még csak most következnek.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »