Egyházmegyei családtalálkozót tartottak Kiskunhalason

Egyházmegyei családtalálkozót tartottak Kiskunhalason

Kiskunhalason tartotta tavaszi családtalálkozóját a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye június 10-én, pünkösdhétfőn. Az esemény a Parázs Pasztorális Központ, a helyi Szent Péter és Pál-főplébánia és a Szent József Katolikus Iskola szervezésében valósult meg.

A találkozó érseki szentmisével kezdődött a kiskunhalasi Szent Péter és Pál-templomban, melynek keretében Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek akolitussá avatta Márton Arnold papnövendéket.

A főpásztor szentbeszédét a nap liturgikus magyarázatával kezdte. A II. vatikáni zsinat a liturgikus megújulás keretében megszüntette a pünkösd nyolcadának ünneplését, s ezzel együtt a pünkösd másnapjának ünnepét is. Ennek a döntésnek nem gyakorlati, hanem teológiai megfontolása volt. Pünkösd az Egyház születésnapja, az Egyház működésének kezdete. Elindultak az apostolok. Nem olvassuk a Szentírásban, hogy még napokig ünnepeltek volna, hanem azonnal útra keltek, és Jézus tanításának megfelelően, illetve a Szentlélek kegyelmével felvértezve mentek és hirdették az örömhírt. Ezt a napot ezért már nem a Szentlélek eljövetele emlékezeteként, hanem Ferenc pápa határozata szerint Szűz Mária, az Egyház anyja ünnepeként üljük meg.

Az emléknap hátteréről az érsek elmondta, hogy nem a legújabb kori pápai döntéssel született meg a liturgikus ünneplés, hiszen annak gyökerei már az egyházatyáknál, Ambrusnál, Ágostonnál megtalálhatók. A mostani döntés előtt Szent II. János Pál pápa is közelebb vitt az ünnephez, amikor bevezette a loretói litánia invokációi közé, hogy „Egyházunk Anyja – Könyörögj érettünk!”. A szent pápa Rómában a vatikáni épületek egyikére mozaikot is készíttetett Máriáról és a gyermek Jézusról, ez alatt is olvasható a megszólítás: „Mater Ecclesiae”, vagyis: az Egyház Anyja. Máriának e megszólítása visszanyúlik Jézus végrendeletére, aki a kereszten Máriát az egész emberiség édesanyjául rendelte János apostolon keresztül, aki az egész emberiséget megtestesítette korporatív személyiségként. Létrejött a lelki anyaság, a lelki pártfogás, ami a későbbi Egyház tagjaira is vonatkozik.

Bábel Balázs az Egyház hármas feladatköréről, a liturgiáról, a martyriáról és diakoniáról, vagyis Isten dicséretéről, a róla való tanúságtételről és a szolgálatról is elmélkedett. Rámutatott: mind a három fellelhető Mária életében, Istent magasztalta, dicsőítette énekével, eleget tett az Úr törvényének, és a szolgálatkészség is megvolt benne. Az Egyháznak az Isten szolgálatát így kell végeznie. A tanúságtétel élethosszig tartó feladat. Nemcsak megvalljuk hitünket, hanem el is mondjuk, hogy miért hiszünk, hitünknek védelmére kelünk, és missziós lelkülettel tovább is adjuk azt. Mária minden körülmények között a tanúságtétel szellemével élt: ahogyan elment szolgálni Erzsébethez, ahogyan Jézust szolgálta, s ahogyan az Egyház életének kezdetét szolgálta, az méltóvá tette őt arra, hogy Egyházunk anyjának hívjuk.

Hírdetés

Milyen feladatot ad ez az ünnep saját életünkre? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Ha meg akarunk felelni Egyház-tagságunknak, melyet a Szentlélek által megkaptunk, akkor ezeket a feladatokat kell megélnünk: Isten dicsérete, szolgálata és a tanúságtétel.

A szentmisét követően minden korosztályt megszólító programok várták a résztvevőket a plébánia kertjében. A gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt, volt ugrálóvár, palacsintasütés, közös sport- és sorversenyek. A felnőttek számára Seffer Attila kiskőrösi esperes, plébános és Szarvasné Vancsura Margit, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főegyházmegyei referense tartottak előadást, de meg lehetett ismerkedni az Egyházmegyei Karitász munkájával is.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »