Egyetlen szakmát sem támogat az állam megkötések nélkül

Egyetlen szakmát sem támogat az állam megkötések nélkül

Jövőre egyetlen olyan szakma sem lesz, amelyet az ország összes megyéjében korlátozás nélkül támogat az állam – a szakképzések keretszámait drasztikusan csökkenti a kormány. Szigor nemcsak a szakképzésben várható, a gimnáziumoknál a kötelező felvételit vezetné be a kabinet a közeljövőben. Az elképzelést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elutasítja, a szervezet szerint ugyanis csak a gimnáziumi férőhelyek csökkentése lehet a célja.

Az asztalos is hiányszakmának számít ma Magyarországon, képzés azonban jövőre sem lesz minden megyében. A 444.hu úgy tudja, az egyetemi férőhelyek után a szakképzési intézmények keretszámait is az állam határozná meg – és várható, hogy mostantól egyetlen olyan szak sem lesz, amelyt az ország összes megyéjében tanulhatnak a diákok.

A kormány célja, hogy egyre többen válasszák a szakképzést a gimnáziumi oktatás helyett – részben ezzel pótolnák a munkaerőhiányt is. Eddig azonban a szülők és diákok körében is a gimnázium volt a népszerűbb. A Magyar Nemzet még a nyáron írt arról, hogy a szakiskolai helyek alig felét sikerült feltölteni, szemben a gimnáziumok kilencvenhárom százalékos kihasználtságával.

„A gdp-t előállító gazdasági szektorba valamilyen módon be kell tolni a munkaerőt. Kérdés, hogy az ilyen politikai erőszakkal betolt munkavállaló, munkaerő képes-e olyan gazdasági teljesítményre, mint amilyet elvárnak tőle” – fogalmazott Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy szakmai indokok helyett kizárólag politikai okokból módosítsák a közoktatási rendszert. A kötelező gimnáziumi felvételi bevezetésének pedig szerintük valószínűleg az lenne a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, hosszú távon pedig pedagóguselbocsátást jelentene.

„Vannak olyan gimnáziumok, ahova kettes és hármas átlaggal is be lehet kerülni, vannak olyan gimnáziumok, ahová a tanulmányi átlagtól függetlenül is felvesznek tanulókat. Meggyőződésem szerint ez a rendszer felülvizsgálatot érdemel” – így indokolta a múlt heti kormányinfón a kancelláriaminiszter a kötelező gimnáziumi felvételi bevezetését. Szerinte az lenne a cél, hogy a jövőben csak azok válasszák ezt a képzési formát, akik később egyetemen továbbtanulnak.

„Önmagában hogyha lenne felvételi, azzal nekem nincsen semmi problémám, és úgy gondolom, hogy a gimnáziumok többségének biztos, hogy nincsen problémája, hiszen nagyon sokan most is tartanak felvételit. Azt tartanám én magam nagyon problémásnak, és úgy gondolom, mások is, hogyha ez olyan eszköz lehetne a mindenkori szakpolitika kezében, amellyel erősen korlátozni tudná a gimnáziumba felvehetők számát” – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.

A kancelláriaminiszter szavai szerint egyébként a kötelező gimnáziumi felvételi bevezetése az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása után, vagyis a korábbi nyilatkozatok alapján 2018-tól lehetséges.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »