Egyetértés a kormánypártok és a Jobbik között

Egyetértés a kormánypártok és a Jobbik között

Egyetértés alakult ki a kormánypártok és a Jobbik között az alaptörvény módosításában a keddi, ötpártira tervezett, de végül három párt részvételével zajló egyeztetésen.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a tanácskozást követően azt nyilatkozta: egyetértés volt abban, hogy az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a nem magyar és nem uniós állampolgárok hogyan élhetnek Magyarországon. Nem Brüsszel és nem az ENSZ, hanem a magyar hatóságok dönthetik el, hogy egy harmadik országbeli állampolgár egyedi kérelmének helyt adnak-e – magyarázta.

Mint mondta, a felmerülő jogtechnikai kérdések az érdemi vitát nem érintik, ezért úgy látja, a parlament november 8-án el fogja tudni fogadni a módosítást. A kormánypárti politikus értékelése szerint erre az október 2-án létrejött új egység, a népszavazáson résztvevő 3,3 millió ember adott felhatalmazást.

Kifejtette azt is, hogy a pártok közötti egyeztetés kétszintű: Orbán Viktor a Fidesz elnökeként kétoldalú egyeztetéseket folytat a pártelnökökkel, a Fidesz frakciója pedig ötpárti egyeztetéseket kezdeményezett. Előbbi egy politikai, utóbbi egy szövegező fórum – mondta.

Kósa Lajos azt is megjegyezte: a szocialistákra ahogy eddig, az ország védelmében ezután sem lehet számítani. Ellentmondásosnak ítélte az MSZP pártelnöke és frakcióvezetője nyilatkozatát, ahhoz hasonlítva a helyzetet, amikor „egyszerre képviseltek munkásmozgalmi elméleti emberek égbekiáltó ostobaságokat, amelyek ellentmondtak egymásnak, és azt mondták, hogy azt dialektikusan kell ezt felfogni”.

Szóvá tette azt is, hogy az LMP „megsértődött”, miután egy senki által össze nem hívott hétfői egyeztetésre mentek el. Értékelése szerint az eset a pártnál uralkodó szervezeti káosznak köszönhető.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője úgy értékelt: az alaptörvény módosításával az ország érdemi jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Kitért arra, hogy nemzetközi jogászok véleményét és a német alkotmánybíróság állásfoglalását is osztják, amely szerint a tagállami alkotmány magasabb rendű, mint egy másodlagos uniós jogforrás.

Kifejtette azt is: azt javasolták, hogy az idegen, harmadik országbeli állampolgárok körét pontosítsák, továbbá az alaptörvényhez kapcsolódó, a betelepítésről szóló jogszabályt sarkalatosként határoznák meg. Utóbbi szerinte garanciát adna, mert az alaptörvény nem egy feles többséggel könnyen felülírható törvényre hivatkozna.

Az ellenzéki politikus egyúttal közölte: felelősnek érzik magukat az országért és közreműködnek abban, hogy a népszavazás okozta károkat mérsékelni tudják.

Szomorúnak nevezte, hogy más ellenzéki pártok nem jelentek meg, szerinte a baloldal „úgy viselkedik, mint egy durcás kisgyerek”, az LMP-ből pedig „gyakorlatilag csak a zavar árad”.

Az egyeztetésen a KDNP-t Harrach Péter frakcióvezető képviselte, az MSZP és az LMP azonban nem vett részt azon.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »