Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása elérheti a 140-320 százalékot is

Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása a becsült 30 százalékkal szemben, elérheti a 140-320 százalékot is – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest nemrég nyilvánosságra hozott kutatásból. Hatalmas előrelépést lehetne elérni nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzéssel – láthatóan azonban ehhez nincs meg a kormányzati akarat

Magyar Menedék - Háttérhatalom

Közkeletű vélekedés, hogy a magyar uniós pályázatoknál 30 százalék a túlárazás, vagyis ennyit lopnak el minden egyes pályázatból. A Korrupciókutató Központ Budapest kutatásai szerint ennél sokkal durvább a helyzet: ahol kimutatható a túlárazás, ott a piaci áraktól az eltérés 140-320 százalék is lehet. A túlárazásra a lehetőséget a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás adta meg. A Korrupciókutató Központ Budapest legutóbbi kutatásában 130 ezer 2009-2015 közötti közbeszerzést vizsgált, ezek alapján lesújtó megállapításokat tett a korrupciós kockázatokról. Már a kutatás sem volt egyszerű folyamat, ugyanis a közbeszerzésekről nem áll rendelkezésre kutatható, érvényes adatbázis, így a kutatómunka nulladik állomása a hivatalosan elérhető adatok tisztítása volt – mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója a Kopint-Tárki Zrt., valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös rendezvényén.

Az ezt követő elemzés azonban a vártnál is sokkal sötétebb képet festett a magyar valóságról. A kutatás főbb megállapításai szerint ott magasak a korrupciós kockázatok, ahol egy-két szereplős a “verseny”, nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek és ahol jelen van uniós támogatás. A kutatás eredményei szerint jóval gyakoribbak a túlárazások az uniós beszerzéseknél, mint a nemzeti közbeszerzéseknél.

A vizsgált 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan emelkedett, a nagy ugrás a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás után következett be, amely nagyobb teret nyitott a meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt.

A verseny nélküli (egyszereplős) közbeszerzések a vizsgált időszakban 30-35 százalék körül szóródnak, ami fontos mutatója a korrupciós kockázatoknak. (Ez az Európai Bizottság jelentéseiben is a kritikák között szerepel.) A kockázatokat nagy mértékben csökkentette, ha volt nyílt tenderfelhívás. A tenderfelhívás nélküli pályázatok 2011 után ugrottak meg, mára ezek aránya már eléri az 50 százalékot, vagyis minden második közbeszerzés ajánlati felhívás nélkül, kvázi titokban indul meg.

A közbeszerzésnél a túlárazás még 2009-ben elhanyagolható volt a statisztikai vizsgáljatok szerint, ám ez 2015-re jelentősen megnőtt. A legnagyobb túlárazások a informatikai terméknél, beszerzéseknél láthatóak, ami meglepetés viszont, hogy az építőiparban nem tapasztaltak mesterségesen felpumpált árakat. Ennek oka a mérnökárak rendszere, ugyanis a beszerzés előtt előre kiszámolják egy beruházás valódi költségét ettől pedig eltérni nem (nagyon) lehet. Az építőpari közbeszerzésekben a korrupció nem a túlárazásban, hanem a nyertes kiválasztásban jelenik meg – mondta Tóth István János.

Erőteljes még a túlárazás a ingatlan- és üzleti szolgáltatásoknál is, ami a heterogén megrendelésekből eredeztethető, vagyis nehéz itt belőni a valódi piaci árat. Nyilvános tenderfelhívásoknál jelentősen csökken a túlárazás A verseny hiánya jelentősen növeli a túlárazást valószínűségét, vagyis egy többszereplős versenyben a vállalási ár a piaci árnál alakul ki. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ahol van nyilvános tenderfelhívás, ott jelentősen csökken a túlárazás veszélye, hisz akár a konkurencia is ellenőrizheti a közbeszerzést. A vizsgálatok szerint a túlárazás főleg az uniós pénzből megvalósuló beruházásoknál jelenik meg. Azokkal a korábbi vizsgálatokkal és a közvélekedéssel szemben, miszerint az uniós projekteknél a túlárazás átlag 30 százalék körül lehet, sokkal sötétebb a kép – mondta Tóth István János.

Nagyon sok közbeszerzésnél – például a beszerzések felét adó építőiparban – nincs ártorzítás. Ebből következően viszont, ahol van ártorzítás, ott annak mértéke elérheti a 140-320 százalékot is – emelte ki a szakember. Az ártorzításokat, túlárazásokat az úgynevezett Benford-eloszlással vizsgálták az elemzők: a Benford-törvény megállapította, hogy a nagy elemszámú adatbázisokban a számjegyek eloszlásnak valószínűsége leírható. Ha ettől a valószínűségi eloszlástól eltérnek az adathalmaz számai, ott bizonyítható az adatok manipulánsa. Elemeztek már ezzel a módszerrel választási csalásokat, de bukott meg gyógyszerkutatás is a hamis adatok miatt, most pedig magyar közbeszerzési adatok akadtak fenn ezen a rostán.

Tóth István János szerint a kormány jelentős előrelépést tehetne a közbeszerzési korrupciós kockázatok csökkentésre, ha a közbeszerzési adatokat nyilvánosságra hoznák kutatható formában, illetve a kormányzati szervek (például az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal) elvégeznék a szükséges elemzéseket. Az átláthatóság, a nyílt verseny jelentősen csökkenti a túlárazás veszélyét, ezért meg kellene szüntetni a meghívásos, nem nyílt közbeszerzéseket, illetve az egyszereplős versenyeket. Dél-Koreában például érvénytelennek tekintik azokat az közbeszerzési eljárásokat, ahol nem érkezett legalább két ajánlat a nyílt felhívásra – említette meg a kutató. Szerinte hatalmas lehetőségek lennének az e-közbeszerzésben is, ráadásul erre működő példa is létezik Hollandiában.

Napi.hu


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »