Egyelőre nem nőnek a hagyományos boltok nyakára a webáruházak

Egyelőre nem nőnek a hagyományos boltok nyakára a webáruházak

Akár 1100 milliárd forint fölé is szökhet az e-kereskedelem 2021-ig, de a hagyományos boltokra ugyanúgy szükség lesz.

A pesszimista becslés szerint is 854 milliárd forintra nő a magyarországi online kereskedelem forgalma 2021-ig, a reális, illetve az optimista verzió szerint pedig 939 vagy 1110 milliárd is lehet ez a mutató – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai fórumán Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára. Az NGM becslése az eNET kimutatásán alapul, amely szerint már 2016-ban 427 milliárd forintra rúgott a szektor éves árbevétele. A helyettes államtitkár az eseményen hangsúlyozta: napjainkban a digitalizáció egyre nagyobb teret hódít a fogyasztási cikkek piacán. A kormány ezzel összefüggésben fogadta el tavaly júniusban a Digitális kereskedelemfejlesztési stratégiát, amelynek célja az érintett vállalkozások innovatív megoldásainak előmozdítása.

Az OKSZ felkérésére a GfK átfogó jelentést készített a hazai kiskereskedelem előtt álló digitalizációs folyamatról. Ebből kiderült, hogy Magyarországon az internetezésre fordított idő ma már meghaladja a kétszáz percet. Míg korábban az asztal mellett ülve böngésztek a legtöbben, mára negyvenegy percre nőtt (a 2011-ben mért három percről) az okostelefonon végzett aktív böngészés időtartama. Ráadásul a lakosság 87 százaléka már vásárolt online – ez az arány 2012–13-ban még csak 72 százalék volt –, de még mindig csak 31 százalék rendel havi szinten webáruházakból. A képet tovább árnyalja az online csatorna eltérő súlya a különböző piacokon: a napi fogyasztási cikkeknél alig 1-2 százalék körül mozog, igaz, az e téren különösen fejlett Nagy-Britanniában sem haladja meg a 7 százalékot.

A műszaki cikkeknél viszont az e-kereskedelem részesedése a 2017. január–júniusi statisztika szerint már 19,4 százalékra kúszott.

A tanulmány szerint a digi­talizáció terjedése ellenére hosszú távon jól megfér egymás mellett a hagyományos bolti és az online értékesítés. A siker kulcsa épp a két csatorna összehangolására épülő, úgynevezett omnichannel shopping koncepció. A GfK egyik konklúziója, hogy a fiatal generációknak immár nem alternatíva az offline és az online üzletek közötti választás, a jövőbeni vásárlási élmény az ő fejükben egyértelműen többcsatornás.

Az OKSZ szerint azonban az ingerküszöb egyre magasabb. Napjainkban mind nagyobb hatást gyakorol a kiskereskedelemre a fogyasztói és ellátási lánc oldalán egyaránt a big data technológiai környezet, a mobilvásárlási alkalmazások, a hordozható és viselhető eszközök, valamint a dolgok internete, vagyis az egymással kommunikálni képes eszközök hálózata. A közeljövőben elterjedhetnek a pénztáros nélküli üzletek, teret nyerhet a kiterjesztett és virtuális valóság, az arcfelismerés. Utóbbi már ma is az egyik legdinamikusabban fejlődő, egyelőre főleg biztonsági területen alkalmazott technológia.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »