Egyelőre fenntartható a nyugdíjkassza egyensúlya

Az egész Euró­pára jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önkéntes megtakarításokra.

Egyelőre stabil a hazai nyugdíjrendszer, ugyanakkor a demográfiai folyamatok miatt annak fenntarthatóságához, az időskori biztonsághoz egyre jobban hozzá kell járuljon az öngondoskodás a szakértők szerint. A Magyar Államkincstár adatai arról árulkodnak, tavaly a járulékbevételek nagyjából fedezték az ellátások kiadásait, a 3200 milliárd forintos kasszába mindössze 5 mil­liárd forinttal folyt be a szükségesnél kisebb összeg. A cégek kafetéria­ként egyre több lehetőséget nyújtanak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokhoz, ám a rendszer további ösztönzése rendkívül fontos lenne.

Egyensúlyban van a magyarországi nyugdíjrendszer, ugyanakkor az egész Euró­pára jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önkéntes megtakarításokra. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei első ülésén is tárgyaltak az ellátórendszer stabilitásának fenntartásáról: a demográfiai folyamatok ellenére a nyugdíjak reálértékének megtartása mellett stabilnak mondható a kassza.

A Magyar Államkincstár adatai szerint az ellátásokra fordított összeg tavaly mintegy 3205 milliárd forintot tett ki, a járulékokból pedig a befolyó összeg 3200 milliárd forint volt. A nyugdíjkassza mintegy 2,16 millió fő megélhetését garantálja. Az öregségi nyugdíjban részesülők, tehát a 65 év felettiek vannak a legtöbben, 1,87 millióan, a nők 40-nel érintettek száma 150 ezer fő, de a kasszából folyósítják az árvaellátást és az özvegyi ellátást is. Az átlagnyugdíj havi összege tavaly 121 233 forint volt.

A nyugdíjrendszer stabilitása szempontjából rendkívül fontos a munkaerőpiac, a gazdaság egyensúlya, növekedése, az aktívak és az ellátottak arányának stabilitása, valamint a demográfiai egyensúly és a termelékenységi ráta. A hazai és az európai trendeket az idősödő társadalmak jellemzik, erre a kihívásra kell a következő években választ találni. A szakértők szerint ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan az idősek aktivitása is emelkedik, tehát tovább vállalnak állást.

Hírdetés

A várakozások szerint 2070-re a mostani születéskor várható, nőkre jellemző, átlagosan 79,6 éves élettartam 88,6 évre emelkedik. ­Emiatt a társadalom jelenlegi 18 százaléka helyett 29 százalék ellátásáról kell gondoskodni, miközben a munkaképes lakosság aránya 67-ről 56 százalékra csökken.

A hazai és az európai trendeket az idősödő társadalmak jellemzik Fotó: Kurucz Árpád

Az ellátási rendszer hosszú távú fenntarthatóságának egyik útja lehet az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer fejlesztése. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke az NGTT ülésén előadásában a fejlesztési irányok között említette a világos és egyszerű szabályrendszer kialakítását, a széles körben igénybe vehető támogatásokat, valamint a külföldi példák vizsgálatát. Tavaly az előzetes adatok szerint jelentősen megugrott az önkéntes nyugdíjpénztárak éves árbevétele, 120 mil­liárd forint fölé, közel 1,2 millió ember tagja valamilyen pénztárnak.

Az idei évben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a bértárgyalások során a béren kívüli juttatások. A cégek sok esetben kafetériaként nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokat fizetnek a munkaadók részére, amely a szakértők szerint az öngondoskodás elterjedésének egyik legfontosabb eleme.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége korábban azt közölte, a 2018-ra érvényes szabályok szerint a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa 40,71 százalékra csökken a tavalyi 43,66 százalékról, ami nagy segítség. Ugyanakkor a szövetség szerint egy olyan rendszer felépítése segíthetné elő még inkább az öngondoskodási formák elterjedését, amelyben a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »