Egy sikeres magyar referendum biztosan követőkre talál Európában – interjú Kiszelly Zoltán politológussal

Egy sikeres magyar referendum biztosan követőkre talál Európában – interjú Kiszelly Zoltán politológussal

A luxemburgi külügyminiszter vagy az Európai Parlament szocialista elnöke nem aggódna ennyit, ha a magyar népszavazásnak nem lenne tétje. Ők ugyanis azt mondják, hogy egy sikeres magyar referendum biztosan követőkre talál Európában. Amennyiben elbukik a szavazás, az EU-Parlament szakbizottsága által elfogadott büntetési mechanizmus szerint, minden át nem vett migráns után évente 78 millió forintot kellene befizetnünk. Ebből a pénzből magyar iskolák és utak helyett Németországban építenének házakat a migránsoknak – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, akit az október 2-ai népszavazás pozitív, illetve negatív kimeneteléről, a következményekről, valamint az ellenzéki kampányról kérdeztünk.

Kiszelly Zoltán politológus / forrás: magyarhirlap.hu

PolgárPortál: Jean-Claude Juncker szerint bármi lesz is az október 2-ai népszavazás eredménye, az nem lesz kötelező az Európai Unióra nézve. Ez igaz? Amennyiben így van, okafogyottá válik a népszavazás?

Kiszelly Zoltán: A népszavazás nem okafogyott. A dánok 1992-ben, az írek 2001-ben mondtak nemet a Maastrichti, illetve a Nizzai Szerződésre, így érdemi felmentéseket kaptak a szavazók által kifogásolt területeken. A franciák és a hollandok 2005-ben népszavazással akasztották meg az alkotmányos alapszerződést, és ezzel hosszú évekre az integráció elmélyítését.

Ha ennyire “felesleges” lenne a kvótanépszavazás, akkor a luxemburgi külügyminiszternek, vagy az Európai Parlament szocialista elnökének sem kellene ennyit aggódnia. Ők ugyanis azt mondják, hogy egy sikeres magyar referendum biztosan követőkre talál Európában.

PP: A baloldal azzal kampányol, hogy Magyarországnak az elosztás alapján csupán 1 300 menekültet kellene befogadnia. Ez valóban így van?

KZ: Tavaly tavasszal még “csak” 307 ember átvételéről volt szó, ami őszre már 1 300-ra ugrott fel. Ez a létszám egy 120 000 fős keretből jutna Magyarországnak, amit a hírhedt Juncker-képlet alapján számolnak ki, amelynek nincsen felső létszámkorlátja. Ránk 1,79% jutna, azaz minden 100 emberből kettő. A nemzetközi spekulánsok, vagy a minap a svéd bevándorlásügyi miniszter szerint Európának évi egymillió bevándorló “meg sem kottyan”, így egymillió emberből 17 900 jutna Magyarországnak, és utánuk – ahogy eddig is – jönnek a családtagok is. Berlinben és Brüsszelben most már “csak” évi 300-500 ezer betelepülővel számolnak, ez nagyjából évi 6-8 ezer migránst és az ő családjaikat jelentené hazánk számára.

PP: Ezt hogyan bírná a magyar gazdaság?

KZ: Az EU-Parlament szakbizottsága már elfogadta a büntetési mechanizmust, azaz minden át nem vett migráns után évente 78 millió forint kellene befizetnünk. Ebből a pénzből magyar iskolák és utak helyett Németországban építenének házakat a migránsoknak.

Az első német, osztrák és svéd tapasztalatok lehangolóak. Egymillió emberből a legnagyobb német cégek eddig 60-nak tudtak munkát adni. Az első 100 ezer befogadott szírt pedig óránként 1 euróért akarják dolgoztatni, ingyen azért mégsem dolgozhatnak. Magyarán a német és az európai adófizetőkkel akarják meghiteleztetni a migránsok integrációs költségét, mondván, azok 2-3 év átképzés után munkába állnak, és munkájukkal fizetik majd vissza a megelőlegezett pénzt. Ez a képlet dől meg az első év tapasztalatai alapján, ugyanis nyelvismeret nélkül csak rosszul fizetett munkát kapnak a migránsok.

Aki közülük nem dolgozik, szociális segélyt kap, így leginkább “lent” nő a szociális feszültség. Magyarországon már van ilyen szociális problémacsoport, nem kéne megkettőznünk a problémát!

PP: Mi lesz a jelentősége az eredményes népszavazásnak, és ha a NEM-ek győznek?

KZ: Európában sokan figyelik a magyar kormány és a V4-es országok politikáját. Orbán Viktor határozott kiállása miatt nagyon népszerű a migrációtól sújtott országok lakossága körében, aminek nyomát a közösségi oldalak kommentárjaiban is láthatjuk. Szerintem más országok is követik a példánkat, a bevándorlás-ellenes pártok tovább fognak erősödni.

PP: Milyen következményekkel számolhatunk, ha érvénytelen lesz a szavazás?

KZ: A népszavazásnak van egy közjogi és egy politikai érvényessége. Az ellenzék most azért szurkol, hogy ne jöjjön össze a 4,1 milliós részvétel, és ne legyen eredményes a voksolás. Ez pedig most nem a pártokról szól, hanem arról, hogy kikkel (nem) akarunk együtt élni ebben az országban és ezen a kontinensen.

Szerintem a politikai érvényesség sokkal fontosabb. Ha 2,5-3-3,5 millió NEM szavazat érkezik, az egy óriási felkiáltójel. A hazai balliberális ellenzék hiába lovagol majd a közjogi paragrafusokon, másnap a világsajtó már a brüsszeli tervek példátlan elutasításáról, vagy éppen a “populizmus” győzelméről fog cikkezni.

A 2012-es első Békemeneten 400 ezer ember vonult fel, és ez a kiállás akkor megmentette a kormányt. Azt üzenték a világnak, hogy ha a spekulánsok megtámadják a forintot és megbuktatják a kormányt, az új választáson is a polgári kormány fog nyerni, és újra kétharmaddal. Egy erős NEM most azt üzenné, hogy a magyarok nem kérnek a kvótarémálomból, és ha Brüsszelben nem állnak el ettől, a fokozódó újkori népvándorlás láttán a magyarok 2018-ban még erősebb felhatalmazást adnak a kormánynak.

 

Zana Diána

The post Egy sikeres magyar referendum biztosan követőkre talál Európában – interjú Kiszelly Zoltán politológussal appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »