Egy hét múlva választ Olaszország

Egy hét múlva választ Olaszország

RÓMA. Szavazói bizonytalanság és szélsőséges utcai tüntetésektől kísért politikai feszültség előzi meg az egy hét múlva esedékes olaszországi parlamenti választásokat, amelyeken a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzelmét vetítik előre, de stabil kormánytöbbség nélkül.

A választások előtti utolsó, február 16-án közölt felmérésekben a jobbközép, vagyis a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), a Matteo Salvini vezette Északi Liga, a Giorgia Meloni irányította Olasz Testvérek (FdI) és más kisebb formációk szövetsége 38 százalék körül szerepelt. Ez elegendő lehet a választási győzelemhez, de 40 százalék alatti eredmény nem biztosít többséget sem a szenátusban, sem a képviselőházban.  

Silvio Berlusconi kijelentései mégis arra utalnak, a jobbközép biztosra veszi, hogy támogatottságát a választásokig tovább tudja erősíteni. Az olasz sajtó szerint a jobbközép – az utóbbi 25 évben gyakran bevált "választóról választóra" módszerével – az utolsó pillanatig támogatottsága növelésén dolgozik majd szoros versenyben az Öt Csillag Mozgalommal (M5S).  

Ami a miniszterelnök-jelöltet illeti, ezt Silvio Berlusconi a március 4-i választás előtti napokban készül bejelenteni. Sok függ azonban a jelenleg 15 százalék körüli Északi Liga eredményétől, hiszen ha meg tudja előzi a szintén hasonló támogatottságot mutató Hajrá Olaszországot, Matteo Salvini pályázhat a kormányfői székre.

Elemzők egyetértenek abban, hogy az igazi politikai játszma a választások utáni napon kezdődik a megszerzett szavazatok függvényében. Nem zárják ki, hogy minden cáfolat ellenére a szembenálló pártok mégiscsak koalíciót kötnek a kormányzás érdekében. Massimo Cacciari baloldali olasz filozófus szerint minden készen áll a Silvio Berlusconi fémjelezte Hajrá Olaszország és a Matteo Renzi  vezette balközép Demokrata Párt (PD) közötti nagykoalícióra – hiszen Berlusconi és Renzi már 2014 februárjában is paktumot kötött, ami utóbbi kormányzását tette lehetővé. Más feltételezések szerint nagykoalíció az M5S és az Északi Liga között születhet: a két szembenálló párt számtalan politikai kérdésben ugyanazt az irányt képviseli.    

Matteo Renzi képlékenynek nevezte a választásokat megelőző hetet, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb párt címéért a PD az M5S-szel versenyez. Valójában a Demokrata Pártot 25 százalék alá helyezik, miközben az M5S akár a 30 százalékot is elérheti. Az M5S miniszterelnök-jelöltje Luigi Di Maio szavai szerint a kormányalakítás a mozgalomra vár, az M5S kormányzásához pedig a PD támogatására számítanak.  

A sok kormányfő-jelölt közül az egyedüli, akiből valóban miniszterelnök lehet, az Paolo Gentiloni jelenlegi ügyvivő kormányfő. Választási patthelyzet esetén ugyanis az államfő őt kérheti fel a folytatásra egy esetleges szakértői kormánnyal.

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki, hogy a választások kormányozhatatlanságot teremtenek Olaszországban. Sajtóelemzések szerint a piacokat egyedül az Északi Liga vagy az M5S esetleges kormányzása aggasztja. Bizonytalanság uralja az olasz választókat is, akiknek 37 százaléka a választások előtt két héttel még nem tudta, kire fog szavazni.     

Az  olasz választási kampány feszültségét növelik a mindennapossá vált utcai demonstrációk és erőszakos összecsapások a szélsőséges baloldali és  jobboldali csoportok között. A hetvenes éveket idézik a Mussolinit éltető és az ezzel szemben antifasiszta, egykori partizán-jelszavakat skandáló menetek.

Március 4-én az urnák este 11-ig tartanak nyitva. Végleges eredmény hétfőn várható, de a győztes párt és koalíció már éjszaka ünnepelhet. Március utolsó hetében alakul meg az új római parlament, amely elsőként a szenátus és a képviselőház elnökét választja meg. Ezután Paolo Gentiloni benyújtja lemondását és az államfő a pártokkal való egyeztetést követően megnevezi a kormányfő-jelöltet, akit a parlamentnek is meg kell szavaznia. A tervek szerint a 65. római kormánynak április 10-ig kell felállnia.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »