Egy elfelejtett reformkori polihisztor – Horváth János székesfehérvári püspökre emlékeztek

Egy elfelejtett reformkori polihisztor – Horváth János székesfehérvári püspökre emlékeztek

Egy elfelejtett reformkori polihisztor címmel rendeztek konferenciát november 5-én Horváth János egykori megyéspüspök (1769–1835) születésének 250. évfordulójára emlékezve Székesfehérváron.

Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, a konferencia levezető elnöke bevezetőjében Horváth Jánost a magyar egyházi szaknyelv meghonosításáért legtöbbet tett püspökének nevezte, akit a magyar nyelvű teológiai tudomány megteremtőjének tartottak.

Horváth János fiatalkora óta folytatott nyelvművelő munkája, beszédei, írásai és országgyűlési szereplése a Magyar Katolikus Egyházat és egész Magyarországot szolgálta. Kifejezetten a Székesfehérvári Egyházmegyét gazdagította sokoldalú és nagy terjedelmű könyvtárával, ez tekinthető az egyházmegyei gyűjtemény egyik alapjának – hangzott el Varga Mátyás levéltáros életrajzi előadásában.

Sebő József középiskolai tanár, szociológus Horváth János irodalomszervező munkásságát méltatta, kiemelve a veszprémi kanonokokkal való kapcsolatát, akikkel együtt a magyar tudományos nyelv megalkotásán dolgoztak. Bemutatta levelezését is, melyet a püspök irodalmár és tudós körök tagjaival folytatott, többek között Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral és Verseghy Ferenccel.

Megdöbbentően modern szakmai elveket vallva írt a honfoglaláskori zenéről és táncról – emelte ki előadásában Tóth Antal nyugalmazott egyetemi tanár, egyházzene-kutató, aki Horváth János zenetudományi munkásságát vizsgálta.

Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója Olvasmányok és hatások – Horváth János lelkiségi orientációi című előadásában a püspök magánkönyvtára alapján rekonstruálta a főpásztor érdeklődési körét, nyitottságát a reformtörekvésekre.

Hírdetés

Maczák Ibolya, a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa Horváth János Ékes szók a koporsóknál című könyve alapján ismertette a püspök által a prédikációknak szabott új irányokat.

A konferenciát szentmise követte, melyen Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök emlékezett meg elődjéről. – Az „adózó jobbágy” szülőktől Horváth János nem örökölt nemesi címert, ám örökölt nemes lelkületet és tehetséget. Atyai lelkülettel viselte gondját egyházmegyéjének. A püspökként eltöltött négy év elég volt arra, hogy beírja nevét, nemes alakját szeretett egyházmegyéje emlékezetébe – hangzott el a beszédben.

A szentmise után a nemzeti gyásznap alkalmából csendes, imádságos megemlékezést tartottak Székesfehérvár belvárosában. Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére mécseseket helyeztek el az Országalma körül, majd a megyéspüspök vezetésével imádkoztak az elhunytakért és a meghurcoltakért.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Somogyi Tamás

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »