Egy élet a keresztény Magyarországért – Mindszenty bíboros hősiessége

Egy élet a keresztény Magyarországért – Mindszenty bíboros hősiessége

Jelentősnek mondható kortünet a liberalizmussal fertőzött nyugati világban az ún. deheroizálás. Értve ez alatt, hogy a hősi életszemléletet olyasminek állítják be, ami „nem éri meg” – hogy így fogalmazzunk. Ez még csak a legkevesebb, de a liberális véleményformálók egyenesen irtóznak a hősi idolok felállításától, szerintük az ilyesmi csak és kizárólag „fasizmusban” futhat ki. Mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy vagy nevetségesnek, vagy pedig valami sötét hátterű fogalomnak állítsák be.

Hamvas Béla viszont azt mondta egykor: „Az élet arra való, hogy nagy dolgoknak feláldozzák. Egyébként semmi értelme.”

Akik értik e gondolat mélységét, pontosan tudják, ez a valódi határvonal az értékelvűség az érdekelvűség között. De tudjuk azt is, hősök nélkül az emberiség történelme sivár, kiábrándító és reménytelen volna. A napokban volt a budavári kitörés évfordulója, ahol azokra a hősi halált halt magyar és német katonákra emlékeztünk, akik esküjükhöz híven mindhalálig védték Európát a kultúraromboló bolsevizmustól.

Van azonban, amikor úgy hozza a sors, hogy nem a hősi halál, hanem a hősi élet jut osztályrészül valakinek. Az isteni gondviselés folytán ilyen élet jutott Mindszenty bíborosnak, Magyarország utolsó hercegprímásának is.

Azon túl, hogy a hősök életútját mindig érdemes tanulmányozni, most azért különösen aktuális Mindszenty József nevét megemlíteni, mert boldoggá avatási folyamatában igen fontos államosához érkeztünk. Közelebb került ugyanis Mindszenty boldoggá avatása.

Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy a bíboros hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket. Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését” – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel.

A Rómában tartózkodó Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta: nagy örömmel értesült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket”.

„Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt” – tette hozzá.

A bíboros kitért arra: „fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket” – olvasható a közleményben.

Mindszenty a bolsevizmus elleni kiállás szimbólumává vált, az ő alakja központi szerepet töltött be a koncepciós perekben, mikor is a kommunisták elkezdték az Egyház módszeres elnyomását. Rendkívül egyenes jellemű, de egyben magasan kvalifikált ember volt. Érdemes elolvasunk gondolatait, amiket emlékirataiban fogalmazott meg:

Hírdetés

Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt hivatalos vonalon a Bethlen kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam Az édesanya című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak.’ – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Piusz pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte.

Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az ÁVH verőlegényei így fogadták, "Kutya! De rég vártuk ezt a boldog órát!” De hol voltak ezek a lelki törpék, ezek a szellemi nyomorultak a bíboros nagyságához? Alighanem valójában féltek ők is. Féltek minden pillantásától, ha szemükbe nézett. Ahogyan a megostorozott, töviskoszorúval a fején lévő Krisztus nézett a Pilátusra: nincs hatalmad felettem. Az ő szemeiben is a rémültség ült, mert ösztönösen érezte, valami olyan hatalom áll mögötte, melyet ember felfogni nem képes.

Az 1956-os antibolsevista felkelés alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el.

A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

Ma, amikor oly sokan inganak meg hitükben, látva azt, hogy az Egyház sokszor olyan politikát folytat, amivel nem tudunk azonosulni, jusson eszünkbe Mindszenty életútja. Reméljük, hamarosan boldog lesz, és ha így lesz, csak azért lehet, mert egyszerre volt magyar és keresztény. És mind a keresztény értékeket és hazájához való hűséget hősies fokon gyakorolta. Ha tehát csüggednénk, idézzük fel szavait, olvassuk, hogyan vélekedett:

Az emberiség Krisztus keresztje körül a világ végéig két táborra oszlik. A Sátánnak az a célja, hogy Istentől emancipálja, felszabadítsa az embert. És amikor az ember megszédülve azt hiszi, hogy ő a szédítő, nagy hatalomnak a birtokosa, és ő, az ember csinálja már a törvényt embertársának, akkor veszi észre, hogy a tömeg mélyén, a rabszolgák között van ő, az ember. Aki meghajol Isten hatalma és fensége előtt, az emberi méltósággal magasodott mindig. Én az emberi méltóságot Istentől soha nem féltem, inkább féltem az embert magától az embertől. Mert írva vagyon a Szentírásban, átkozott, aki emberben hisz.

Mindszenty bíboros példája adjon nekünk erőt és hitet, tisztelegjünk előtte. Isten különleges embere volt, lelkisége által pedig olyan kincsekkel lehetünk gazdagabbak, melyek elvezetnek minket a szebb magyar jövő felé.

Isten mindenek felett, a haza mindenek előtt!

Lantos János – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »