Lehetséges-e egyetlen csepp vérből pillanatok alatt teljeskörűen megismernünk egészségi állapotunkat? Aki egy kicsit ismeri a gyógyászat világát, s látott már közelről kórházat, az gyanakvóan ráncolja a homlokát, ám a felvetés – ismerve sok embertársunk tűiszonyát és egészségügyi közállapotainkat – meglehetősen csábító.
Túlságosan is: egy Szilícium-völgyi startupcég néhány éve már beígérte mindezt, a vége azonban csúfos bukás lett. Hogy csupán jót akartak-e, vagy szándékosan tévesztették meg a világot, az kiderül a valós történetet feldolgozó A kibukott (The Dropout) című nyolcrészes minisorozatból, amely már elérhető a Disney+ streaming-szolgáltatón.
Elizabeth Holmes (Amanda Seyfried) nyitott és kreatív kislányként már korán eldönti: valami olyasmit akar feltalálni és megosztani az emberiséggel, ami jobbá teszi a világot. Szülei mindenben támogatják, ezért alaposan meglepődnek, amikor gyermekük hirtelen bejelenti, másfél év után otthagyja a híres-neves Stanford Egyetem mérnöki karát. Van ugyanis egy ötlete: olyan eljárást fejlesztene ki, amellyel egy közönséges konyhaasztalra helyezhető, dobozba zárt minilaboratóriumban több száz vérteszt révén elemezhető a vérmintánk. Az elképzelés forradalmi: hősünk egyenesen céget alapít rá Theranos néven, mégpedig a mostanság legmenőbb helyen, a kaliforniai Palo Altóban. Egymás után sorakoznak itt a világmegváltásban és a gyors meggazdagodásban reménykedő startupcégek. Ám az álmot nem elég megvalósítani, el is kell adni. Elizabeth rafináltan az utóbbival kezdi: hatásos fellépése és gondosan megtervezett marketingszövege híres befektetőket vonz a céghez. Igazgatótanácsában ott ül Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is, ám a vágyott találmány csak nem akar összejönni, s a látszat fenntartása egyre fondorlatosabb trükköket kíván.
A nagy visszhangot kiváltó (s végül bírósági perbe torkolló) ügyről három évvel ezelőtt készült már egy igényes dokumentumfilm: Alex Gibney szórakoztató formában tárja elénk az alapötlet abszurditását, a hősnő megalomániáját és a cég tevékenysége körüli folyamatos hazudozást. A feltaláló – Vérszomj a Szilícium-völgyben címmel elkészült dokumentumfilm (mely megtekinthető az HBO Maxon) néhány pillanatra megpróbál Holmes álarca mögé nézni, s nagy érdeme, hogy részletesen elmagyarázza az okokat és a következményeket. A kibukott nyolcórányi sorozata részben adottnak veszi előzetes tudásunkat a témáról, s egyből fejest ugrik főhőse lelkivilágába. Már a családi háttér is különös: Elizabeth édesapja (Michel Gill) a számviteli visszaélés miatt 2001-ben csődöt jelentő Enron vezérigazgató-helyettese volt, s önkéntelenül is azt sugallja lányának: javítsa a hibáját, ő vigye nála többre, jobbra. Édesanyját (Elizabeth Marvel) közigazgatási karrierje rideg hivatalnokká tette: miközben szavakban a legjobbat akarja gyermekének, riadtan menekül, ha a legkisebb érzelmi feszültséget tapasztalja. Elizabeth kezdő cégvezetőként folyamatos idő- és kapacitáshiányban szenved, képtelen kezelni a tennivalóit, s ebből végül egy kínai tanulmányút során szerzett barátja, Sunny Balwani (Naveen Andrews) rángatja ki, üzlettársként új imázst faragva neki.
Ettől a pillanattól fogva végleg a látszat lesz a lényeg: ezt szolgálja a Steve Jobsot mímelő fekete garbó, a természetellenesen elmélyített, bizarr orgánum, a nagy betűkkel kiírt Yoda-idézet és a vég nélküli terelés. Színleld, amíg eléred (Fake it till you make it), szól a népszerű mondás, ám ami bizonyos informatikai alkalmazások esetében talán járható út, az betegek ezreinek diagnózisával kapcsolatban súlyos erkölcsi visszaélés. A sorozat kitűnő ritmusérzékkel vezet végig minket ezen a drámai íven, ám nem magyaráz fölöslegesen, hanem a belső ellentmondásaitól majd szétrobbanó főszereplőjére koncentrál, akit vérfagyasztó hitelességgel formál meg az eddig jobbára könnyed romkomokban domborító Amanda Seyfried. Elég megnéznünk néhány videót a karrierje csúcsán nyilatkozó valódi Elizabethről ahhoz, hogy ráeszméljünk, a nyugtalanító mimika nem megjátszás: súlyos belső viharokról tudósít. Elizabeth Meriwether kreátor mindvégig bölcsen homályban hagyja hősnőjének valódi motivációit, ahogy kórképet sem állít fel elmeállapotáról vagy a valósághoz való viszonyáról. Valósággörbítő zsenialitás, nárcisztikus nagyzolásvágy, netán veszélyes téveszmékkel terhelt szociopátia? Sorozatunk egyszerűsítés helyett árnyal és kérdez.
Az igazi döbbenetet azonban A kibukott környezetrajza okozza: a megtévesztéshez ugyanis mindig kell egy hiszékeny közönség. Politikusok, befektetők, újságírók és páciensek sokasága dőlt be Holmes meséjének a mindent megoldó csodakütyüről, illusztrálva, hogy a tech-messiások sajátos, felvilágosodás utáni korában mennyire elvész a higgadtan érvelő tudomány jelentősége. Halvány remény csupán, hogy egy csepp valóság olykor mégiscsak összedönti a hazugságokból épült kártyavárat.
Elizabeth Meriwether: A kibukott (The Dropout) – sorozat, Hulu/Disney+, 8 x 50 perc, 2022
Szerző: Paksa Balázs
Fotó: Filmtekercs.hu
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2022. július 17-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
