Égető kérdés a komáromi szemétügy

Az elmúlt napokban híresztelések keltek szárnyra azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés lehet az izsai szeméttelepen május 12-én történt tűzeset és a komáromi városvezetés annak megvételére irányuló szándéka között.

Emiatt is sokan várták, hogy a városi önkormányzat május 21-i ülésén megszülessen a vonatkozó döntés. A telep megvásárlására vonatkozó javaslatot azonban Keszegh Béla polgármester váratlanul kiiktatta a tegnapi napirendi pontok közül. Állítólag külön testületi ülésen, az érintett felek és szakemberek részvételével vitatják majd meg e kényes témát.

Megtudtuk: a Reko Recycling Kft. által működtetett izsai kommunális hulladéktelep megvásárlásának javaslatáról eddig csak a pénzügyi bizottság tárgyalt, de a téma még nem került a közrendi bizottság elé.

Az előbbi bizottság tagjai a vásárlást 4:3 arányban támogatták. Természetes elvárás, hogy az ügyben a végső döntést meghozó képviselők a fontos lépésük előtt szeretnék alaposan áttanulmányozni a cég költségvetését. Azt is mérlegelniük kell, hogy ha Komárom város mégsem él majd a telepvétel lehetőségével, akkor a cég jelentősen emelheti a szemét-lerakás és – megsemmisítés korábban megszabott árát.

A város jelenleg évi 400 ezer eurót fizet az említett szolgáltatásokért, ám ezt az összeget 180 ezer euróval emelné a telep tulajdonosa, s a folyamatos további áremelés sem kizárt.

Vegyük az egyik kifizetendő tétel tervezett emelkedését: a szemét-lerakás jelenlegi ára tonnánként 18,50 euró, ami az új ár szerint hozzávetőleg 50 százalékkal több, vagyis 27,91 euró lenne. Ha azonban az Izsa-Bokrosra rendszeresen legnagyobb mennyiségű hulladékot szállító komáromiak nem fogadják el az áremelést, akkor a szolgáltató felmondja a szerződésöket. Ekképp a tulaj a legtöbbet fizető üzletfelét veszíti el, miközben kérdésessé válik a komáromi szemét sorsa, hiszen a közelben csak kisebb lerakatok találhatók. A hulladék távolabbra szállítása pedig újabb költséggel terhelné a városkasszát.

Emiatt a városvezetés inkább a telep megvételét szorgalmazza, azzal érvelve, hogy Komárom azzal még a múlt század 90-es éveiben is rendelkezett.

Tárnok Magda, a közrendi bizottság egyik tagja azzal kapcsolatos saját aggályait az ülés után saját facebookos oldalán így fogalmazta meg: „… Mindenesetre van sok jogos kérdés, mint pl. mennyit ér a cég (a csatolt értékelés szerint nem nettó 3,5 milliót, és az összes rizikófaktor a maximum pontoknál jár), megvegyük-e a céget ilyen beterheltséggel, mennyit kell még beleinvesztálni, hogy majd működjön az új törvények szerint (állólag nagyon sokat, milliókról beszélünk), hány évig lehet még oda hordani a szemetet (már nem olyan túl sokáig), illetve ha Izsa községgel 2023-ban lejár a telep szerződése, meghosszabbítja-e, továbbá meddig működhetnek ilyen szeméttelepek, mert rebesgetik ezek betiltását stb.“.

Úgy véli, hogy ha a telepvételbe sokat kell befektetni, lehet, hogy a város még akkor is jobban jár, ha majd az emelt áron szabadul meg a szeméttől.

Hírdetés

„Voltak olyan megjegyzések, hogy a város még vastagon hitelképes – hát vegyünk fel hitelt a megvételre (3,5 millió + áfa), valamint a további invesztíciókra (pl.: a rekultiválására)? Hasznos ez? Krízishelyzetben? Akkor inkább vegyünk fel hitelt a poliklinika felújítására…!“ – fogalmazta meg sok komáromi lakos véleményét. Indokolt a felvetése, hiszen a tegnapi testületi ülésen is elhagzott, hogy Komárom a részadókból 12,8 milliós bevétellel számolt, ami a koronavírus-járvány miatt akár 3 millió euróval is csökkenhet.

Gazdasági szakembereknek kellene pontos számításokat végezniük, egyebek mellett azzal kapcsolatban is, hogy ha 2021-ben hatályba lép a jogszabály, amely szerint majd valamennyi hulladéknak osztályozáson kell átesnie, s Komáromban is nő az osztályozott hulladék mértéke, akkor mi éri meg jobban: egy szeméttelep működtetése vagy az osztályozásért járó további újabb összeg kifizetése a szolgáltatónak.

Az ügyben Bauer Ildikó városi képviselő is véleményt nyilvánított:

Ennek ellenére Komárom városa invesztálni szeretne egy ilyen rizikós cégbe. Veszélyes, hogy ezzel precedenst teremtünk. Ha legközelebb jön a következő szolgáltató, hogy árat fogok emelni, vagy megveszitek, vagy eladom másnak, akkor felvásároljuk azt a céget is? Mert esetleg nyereséges? Komárom városa 2018-ban a cég bevételeinek 70%-át, 2019-ben az 50%-át adta, jóval erősebb tárgyalási pozíciónk van annál, mint hogy a szolgáltató bekényszerítsen minket egy ilyen helyzetbe. Ha eladják másnak, továbbra is megmarad az erős tárgyalási pozíciónk, hiszen Komárom városa a fő megrendelője a cégnek“ – fogalmazott.

Kérdésesnek tartja, hogy egy olyan céget szándékozik a város megvásárolni hitelből, aminek a pénzügyi mutatói negatívak, bár ezt az anyag egyébként valamiért nem magyarázza.

„A likviditási mutatói rosszak és az Altman féle Z mutató is csődöt jelez a legutóbbi számok szerint. Nem beszélve a kompetenciákról és a business modellről, amiről szintén nem szól az anyag.

Az az érv, hogy jövedelmező a cég? Még ha így is lenne, olajfinomítót se veszünk, pedig az is jövedelmező, és tankol a város. Nincs részletes kockázatelemzés.

A felértékelésben említenek csupán 6 rizikófaktor, amiből 4 10-ből 10 pontot kapott, a másik kettő 7 és 9 pontot kapott. Ami mind magas rizikófaktor.  Azt gondolom, hogy részletes elemzés nélkül nem lehet egy ilyene beruházást ilyen hirtelen végrehajtani. Volt-e audit kérve, hogy mérjék meg, nincs-e ott veszélyes hulladék? Így szeretnénk átvenni? Ha 3,5 milliót máshova invesztálnánk, ott milyen megtérülés lenne? A fürdőre már több terv készült, eddig el lett utasítva“ – magyarázta.

Feltette a kérdést: hol szerepel a város tervei között, hogy szeméttelepet tervez vásárolni?

„Hisz a trend, a szabályozások mind affelé haladnak, hogy minél többet szelektáljunk, komposztáljunk, minél kevesebb hulladékot termeljünk, itt volt a 480-as kampány, akkor mennyire következetes a város, ha most megvesz egy szeméttelepet, ami óriási rizikó, lehet, két év múlva bezáratják, és még a rekultivációt és a szanálást is nekünk kell állni.

Ugyanaz az érzésem, mint a cégalapításnál, nincs előkészítve az anyag, nem pontosak a számok, és így nem dönthetnek a képviselők. Reméljük, a vita során tisztább képet kapunk“ – zárta tájékoztatását.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »