Egészen az Árpád-korig vezethető vissza a lengyel-magyar barátság

Egészen az Árpád-korig vezethető vissza a lengyel-magyar barátság

Idén tizedik alkalommal rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját az Országgyűlés 2007. március 12-i határozata értelmében. Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, és a két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja. 

Az ünnepnap arra emlékezik, hogy 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét, Tóth Dávid szobrászművész alkotását, amely két egymásba fonódó tölgyfa képében jeleníti meg a két nemzetet. Az elnöki találkozó alkalmából adták ki a Győri Nyilatkozatot, és ugyanekkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.

A barátság napját a két ország együttműködő önkormányzatai kezdeményezték, és erről mindkét parlament határozatot fogadott el: az Országgyűlés 2007. március 12-én 324 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, s néhány nappal később, március 16-án a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése is – egyetértve a Magyar Köztársaság Országgyűlésének határozatával – egyhangúlag meghozott határozatában március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.

Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, a XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején pedig perszonálunió fogta össze a két országot. Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig Nagy Lajos király kisebbik lánya. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet.

II. Rákóczi Ferenc lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, jelentős lengyel részvétellel zajlott az 1848-1849-es magyar szabadságharc, amelynek kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős Bem József. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.

Az 1956-os magyar forradalmat a poznani felkelés előzte meg, majd október 23-án a Bem-szobornál rendezték a nagygyűlést, és a szobor azóta is minden évben 56-os megemlékezés helyszíne. A lengyel Szolidaritás mozgalom a magyar ellenzéknek példaként szolgált a rendszerváltáshoz. Az együttműködés a rendszerváltozás után is folytatódott. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja. Az emléknap jegyében kiállításokat és kulturális eseményeket szerveznek, az évek során közösen ünnepelték meg Varsóban és Przemyslben, Krosnón, illetve Debrecenben, Győrött, valamint Budapesten.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »