Égbe vezető alagutak

Égbe vezető alagutak

Égbe vezető alagutakká formálta a százhúsz éves Nagykörút gangos házait Hlinka Zsolt, aki a belső udvarok kellős közepéről fotózta ezeket a régi épületeket. Az omló vakolat itt csupán patina, az elburjánzó növényzet vízesésként hullik alá, a képbe beúszó felhőknek a házfalak adnak hajszálpontos keretet.

Ahogy az ember bemegy ezekbe a csodás, történelemmel teli gangos házakba, azonnal késztetést érez, hogy felfelé fotózzon. Szerintem nem is lehet máshogyan – mondja a fotós, aki az idén százhúsz éves Nagykörútra fókuszáló Budapest, 100 rendezvény alkalmából járta be az öreg épületeket.

A belső udvarok alulnézetből való fotózásának ötlete nem új, Hlinka képei mégis hatásosak. A körbefutó belső folyosók rendszere új értelmet nyer ezeken a képeken azáltal, hogy így hosszan vizsgálhatjuk azokat az apró részleteket, amelyeket futó szemlélődőként, kitekeredett testtartásban talán észre se vennénk.

Kevesen tudják, de nem sokon múlt, hogy a huszonnégy éven át épülő, 1896-ban megnyitott Nagykörút nyomvonalán végül nem hajózható csatorna létesült. A terveket már el is készítette Reitter Ferenc, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első építésze, miután a tanács felhívta a figyelmet arra, hogy ösztönözni kéne egy rendezettebb városkép kialakítását. „A fejlődésnek csakis azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni” – írják a közmunkatanács tagjai 1868-ban.

A Duna-ág megvalósítása azonban túl költségesnek bizonyult, így lett a Nagykörút hagyományos, széles főutca, amelyen sikk lett házat emelni, figyelembe véve persze azt is, hogy kezdetben a vállalkozószelleműek adójáról 15 évre lemondott az állam.

A hatalmas, gangos bérházak építészei most valószínűleg mind a tíz ujjukat megnyalnák Hlinka Zsolt fotósorozatának láttán, mert azt bizonyára a legszebb álmaikban sem remélték, hogy valaki egyszer ráirányítja majd a figyelmet azokra a geometrikus szépségekre, amelyek utoljára a tervezőasztalon érvényesültek így.

Az öreg házak belső terei a fotóst különös asszociációra ihlették. „Mintha a végtelenbe vezető épületszintek jelképeznék az időt, az épületek életkorát” – írja a képekről, amelyek kibillentenek térérzékelésünk megszokott kereteiből. A nagykörúti épületek belső udvarain állva mintha hatalmas, öreg fák odvas belsejéből tekintenénk fel az égre. Az állandóra, amelyhez képest a körfolyosók alkotta évgyűrűk jelzik az emberi léptéket. A kézenfekvő perspektívából készített fotók azonban azok számára jelentenek igazán sokat, akik ismerik az ódon folyosók ablakai mögött zajló évszázados emberi történeteket is.

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt

Fotó: Hlinka Zsolt


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »