Ég a ház – tanakodhatunk-e azon, hogy oltsuk a tüzet vagy sem?

A gondolkodni képes illetve gondolkodni hajlandó közember csak áll és döbbenten néz a menekültügyben (precízebben: Európa idegen megszállásának témájában) naponta rázúduló híreket hallgatva. Áll és néz, esetleg már retteg is, mert mit tudna tenni? Nem nehéz kiszámolni, hogy az illegális bevándorlás mai üteme mellett igen rövid idő alatt robbanásveszélyes lesz a társadalmi helyzet az érintett országokban, beleértve Magyarországot. S akkor nem szóltunk arról az egyáltalán nem irreális lehetőségről, hogy a bevándorlás – másik oldalról nézve új honfoglalás – üteme akár újabb ugrás elé nézhet. Mit kezdünk abban az esetben, ha naponta nem két-háromezer, hanem harmincezer menedékkérő ostromolja majd a magyar határzárat? Vajon a magyarországi baloldal alig tíz esztendeje ellenünk uszító, ma minden menekültnek otthon biztosítani akaró korifeusai akkor is azt mondják, hogy tárjuk szélesre Magyarország kapuit? Megeshet, hogy igen, de szerencsére nem ők döntenek, csak hangulatot keltenek, a felelőtlen ellenzék mindkoron kényelmes pozíciójából.Közel húsz esztendeje a miskolci politológus vándorgyűlésen egyik kollegám, ma a szakma sztárja a norvég politikáról tartott remek előadást s elmondta, hogy még a szélsőjobboldaliként számon tartott ottani politikai erő is csak a bevándorlás fékezésétés nem leállítását szorgalmazza. S hol van még akkor az integrálhatatlan elemek hazájukba való visszairányításának jogos követelése? Az idegen kultúrájú tömegek maradéktalan, stabil, hosszú távú kulturális-mentális integrálásának lehetetlensége a kilencvenes évek végére már fényesen beigazolódott, akkorra már szépen kirajzolódott a statisztikai összefüggés a muszlim bevándorlás és a bűnözés között. Mára Európa megannyi városa versenyezhet az állatorvosi ló státuszáért e kérdésben Brüsszeltől Párizson, a holland nagyvárosokon át Svédországig, mely állam világszinten az élre került a nemi erőszak elkövetési statisztikákban, nem meglepő módon a néger bevándorlóknak köszönhetően. De említhető a most épp többirányú ostrom alatt álló Görögország is, melynek igazságügyi minisztere pár éve nyilvánosságra merte hozni azt a tényt, hogy az elítélt bűnözők 63%-a a bevándorlók közül kerül ki.Nem kétséges, amennyiben egyáltalán esélyt akarunk biztosítani – nem unokáinknak, hanem gyermekeinknek – az élhető európai jövőre, a muszlim bevándorlásnak gátat kell vetni. Bőven elég problémát jelentenek a már „bentlevők”, akik sokkal jobban szaporodnak, mint az európai keresztény fehér népesség. Annál is inkább gátat kell vetni e folyamatnak, hogy önmagát komolyan vevő ember ma már aligha beszélhet spontán folyamatról. Itt Európa módszeres, irányított, tervszerű megszállásáról van szó. Hallgassuk csak a bölcs és halkszavú Czakó Gábort: „Szerb rendőri kísérettel, divatos márkájú, drága ruhákban érkeznek, lapgéppel, férfitenyérnyi telefonokkal. Nem boltból, hanem éttermekben esznek, és gondosan számolgatják, hogy eurójuk dinárban mit ér, egész pontosan mennyi a napi kerethez képest. Úgy látszik, van napi keretük, mintha ilyesmit kapnának valahonnan. Talán éppen attól, aki Európába településüket szervezi. Gazdáik kilétéről nem beszélnek, de találtak már a helybéliek elveszett, amerikai honosságú telefont is.Kanizsa mintegy elosztóállomásként működik. Meghatározott napon lakóit kiviszik a határ egy megadott térségébe. Ott ócska ruhába öltöznek, a ledobott Levis, Nike és egyéb holmikat várják a cigányok, a „menekülőket” a magyarországi ügynökök.Elmondásuk szerint egy négytagú család kétezer eurót fizet Görögországtól Kanizsáig. Pakisztántól negyvenezret. Ember legyen a talpán, aki ennyi útiköltséget futás közben elő tud teremteni. Le a kalappal előtte meg útjának egyengetői előtt.”
A konzervatív gondolkodás élő klasszikusa e sorokat június elején írja a Magyar Hírlapban. S bár mindig is megfontolt, a mérsékelt jobboldal által is komolyan vett gondolkodó volt, s a Magyar Hírlap sem egy rémhíreket ellenőrzés nélkül átvevő, „elő-like-oltató” botrányportál, továbbá Czakó állításainak igazolására tízezres nagyságrendű tanú állítható, még mindig megy a félrenézés, félremagyarázás, az álszent humanitárius retorika. Még az utalásszinten már említett, sok esetben bátor, a fősodorral szembehelyezkedni merő Török Gábor is azt nyilatkozta a tusványosi szabadegyetemet követően, hogy Orbán Viktor talált ismét egy történetet, amit hitelesen el tud mesélni. Holott itt egyáltalán nem erről van szó. Nem kétséges, a menekült-problémanapirenden tartása erősíti a kormány pozícióját, de a magyar politikai erőviszonyok kérdése eltörpül a kontinentális szintű potenciális veszélyekhez képest. Mégis mit kellene tennie a magyar miniszterelnöknek ahhoz, hogy ne hatalomtechnikát, kommunikációs manővert lássanak a „szakértők a mögött, hogy Magyarországot megpróbálja jól-rosszul, de megőrizni magyar országnak és e kérdésről nyíltan beszél, irányt mutatva az egész európai közösségnek?Czakó Gábor arra is rámutat, hogy a cél Európa szétbomlasztása, iszlamizálása. Joggal írta a minap Lovas István Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak címzett nyílt levelében, hogy vajon miért nem olajban és földgázban gazdag arab államokat, Szaúd-Arábiát, Bahreint, Katart, Bruneit, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket vagy Ománt bíztatják, arra, hogy fogadják be a hasonló vallású és nyelvű menekülteket?Abban azonban alighanem téved Czakó, hogy muszlim erőket vél a jelenség mögött. Ilyen jellegű folyamat aligha mehet végbe a globalista nemzetközi háttérhatalom, a „pusztító világerő” akarata ellenére. Sokkal valószínűbb, hogy onnan irányítják az egész folyamatot. Egyre több információ szól arról, hogy amerikai kötődésű intézmények, alapítványok vesznek részt a finanszírozásban, hogy az érintettek, akiket nem tudni milyen ígéretekkel motiváltak az életveszélyes vállalkozásra, újabb és újabb helyszínekre érve hívhatnak le újabb és újabb összegeket. Nem tudjuk, hányan követnek parancsokat, de feltételezhetjük, hogy a „bevándorlók” jelenlegi viszonylagos békés magatartása is előírás. Nem tudjuk, mi történik, ha más lesz az ukáz. A bevándorlók zöme harcképes, hadra fogható férfi, könnyen elképzelhető, hogy a gyermekek és nők csak azért kerültek a merítésbe, hogy velük lehessen a tömegmédiumokon keresztül részvétet kicsiholni a jogos félelem helyett az európai emberekből. A „szuverenitásgazda”, a világszintű háttérhatalom érintettségének hipotézisét erősíti, hogy e színalak mögötti hatalmi centrum látható intézményei mind egy irányba húznak. Az Egyesült Államok elnöke arra bíztatja Európát, hogy még több menekültet fogadjon be, magas rangú európai politikusok félelmetes, a valóságérzékelés totális hiányáról vagy a valóság tudomásul nem vételéről tanúskodó nyilatkozatokat tesznek, szinte az egész európai „baloldal” és a fősodratú sajtó ugyanabból a kottából játszik. A német kancellártóla francia külügyminiszterig azon morgolódnak felelős tisztségviselők, hogy Közép- és Kelet-Európa elutasítja a zseniális uniós megoldást, a kvótarendszert. Laurent Fabius odáig ment, hogy ettől az öngyilkos gondolattól való jogos elzárkózást “botrányosnak” nevezze, s nem átallotta a lényegében Európát védő Magyarországot bírálni a határzár miatt, amit szerinte fel kell számolni, az ország vezetőivel pedig “komoly és szigorú” tárgyalásokat kell kezdeni az ügyben.Miközben nem a kerítés lebontása, hanem megerősítése, őrzése és a határsértők magyar területre való behatolásának megakadályozása lenne a feladat. Párhuzamban azzal az intézkedéssel, hogy illegális bevándorlókat egyáltalában nem kellene beengedni, attól függetlenül, hogy ehhez mit szól az Unió vagy mit mondanak a vonatkozó szabályok. Azokat a szabályokat más helyzetben foglalták keretbe, túllépett rajtuk az idő, aligha lehet megvárni, míg megváltoznak, mert addig drámai gyorsasággal fog megváltozni maga Európa és benne Magyarország. Amikor ég a ház, nem azon kell tanakodni, hogy mit írnak a jogszabályok, hanem lehetőség szerint semlegesíteni gyújtogatókat és nekifogni minden erővel az oltásnak.
Megjelent az Erdélyi Naplóban.A szöveget 2015. augusztus 31.-én adtam le.

Hírdetés


Forrás:bzsa.blogspot.com
Tovább a cikkre »