Edith Stein példa a fiatalok előtt – Ma is nehéz idők járnak, konstruktív ellenállásra van szükség

Edith Stein példa a fiatalok előtt – Ma is nehéz idők járnak, konstruktív ellenállásra van szükség

Edith Stein alakja, műve és legfőképpen élete, amelyet az emberi jogok védelméért ajánlott fel, egészen addig, hogy meghalt a koncentrációs táborban, fáklya lehet a fiatalok és mindenki előtt. Angela Ales Bello filozófussal, a Pápai Lateráni Egyetem filozófia karának korábbi dékánjával beszélgetett az Agensir olasz katolikus hírügynökség munkatársa Edith Stein üzenetéről halála évfordulóján.

„Nehéz idők ezek, amikor átgondolt, komoly és konstruktív ellenállásra van szükség“ – mondta Edith Stein, akit 1942. augusztus 9-én nővérével, Rosával együtt megöltek az auschwitz-birkeanui koncentrációs táborban. A sarutlan kármeliták szerzetesnője volt, német filozófus, misztikus, aki a náci ideológiának esett áldozatul zsidó származása miatt. 1998-ban II. János Pál pápa szentté avatta, a következő évben pedig Európa védőszentjévé nyilvánította.

– Azt hiszem, hogy üzenete elsősorban erkölcsi, és azt követően politikai. Az volt az elgondolása, hogy ha az emberi lények közösséget akarnak felépíteni, annak alapvetően erkölcsi értékekre kell épülnie, és aztán ennek alapján kell kialakítani a politikai közösséget. Így képzelte el az államközösséget.

– Milyen üzenettel fordulna ma Edith Stein Európához?

Egy tágabb, békés közösség, amelyben nincsenek ellentétek. Fiatalon vöröskeresztesként ott volt az első világháborúban, tudta, milyen negatív dolog a háború és mennyi rossz fakad belőle, és éppen ezért azt gondolta, ezen úgy lehet felülemelkedni, hogy az életünket az emberi és vallási értékek felé irányítjuk. Stein szerint Európát ma is ezeknek a közös értékeknek kellene egyesíteniük, felülemelkedve az egoizmuson, de a felszínességen és a divatot követő viselkedésmódokon is, amelyek nem pozitív jellegűek.

– Mit ért divatot követő viselkedésmódok alatt?

– Az emberi lényeknek mindig van egy pozitív és egy negatív oldaluk. A negatív oldal az, ami szétszóródáshoz, felszínességhez vezet, olykor pedig a rosszhoz is. Stein nem véletlenül zsidó gyökerei miatt halt meg. Szerencsére ma nincsenek olyan nagy ellentétek, mint Európa korábbi korszakaiban. De vannak másfajta ellentétek is, amelyek megakadályozzák azoknak a közös elemeknek a megragadását, amelyek megerősíthetnék nemcsak Európát, hanem az egész világot is. Gondolok itt az idegen népekkel való szembenállásra, azokkal, akik más fajhoz tartoznak, vagy egyenesen azokkal, akik másképpen gondolkodnak.

Hírdetés

– Szuverenista törekvések, határok lezárása, ellenség keresése… Ma újra megjelennek a múlt kísértései, sötét oldalai. Mi van amögött, hogy megfeledkezünk a múltról?

– Sajnos az emberek nem ismerik a történelmet, vagy ha ismerik is, nem akarnak emlékezni rá, mert az érdekek és a pillanatnyi sikerek többet érnek. Egyes emberek akarnak előtérbe kerülni, ami mögött gyakran nagy lelki gyengeség van. A múltban voltak olyan fontos politikusok, mint Schuman, De Gasperi, akik megérdemelték az elismerést, mert a jó érdekében cselekedtek, és a jó érdekében azt jelenti, hogy mindenki java érdekében, mindenki növekedéséért, nem csak Európáért.

– Milyen volt Edith Stein „ellenállása”?

Tudjuk, hogy még az akkori pápának is küldött egy levelet, hogy szólaljon meg az emberi jogok érdekében. Ma szerencsések vagyunk, mert olyan pápánk van, mint Ferenc, akitől nem kell kérnünk semmit. Hiszem azonban, hogy Edith Stein példája különösen nagy hatással lehet a fiatalokra, hogy megmutassák, nem sorakoznak fel az egoizmus oldalán, egy vak bezárkózás oldalán, ami alapvetően nincs hasznára az emberiségnek, gyakorlati szempontból pedig a bukásba visz.

– Mit mondana Edith Stein a fiataloknak?

– Nagyon sok konferencián fordult Edith Stein a fiatalokhoz, és az írásaiban is. Ami érdekes, és amire figyelnünk kell, hogy Stein a felnőttekhez fordul, azt kéri, tanítsák a fiatalokat. Azt hiszem, hogy korunk egyik fő jellemzője nem a fiatalok, hanem a felnőttek távolmaradása. Felnőttként formálnunk kell a fiatalokat, ami ismereteket, értelmi és gyakorlati szintű nevelést, de legfőképpen lelki képzést jelent.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Agensir.it

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »