Dunst Eszter: Ima a hazáért

Én már nem tudok mást, mint imádkozni…

Imádkozni, hogy legyen velünk az Úr vasárnap…
hogy lódítsa meg a lábunk, fogja meg a kezünk, és vigyen el minden magyart …
szálljon ránk az Ő mindenható kegyelméből kollektív bölcsesség, hogy ez a nép felismerje a sorsdöntő pillanatot, szavazzon NEM-mel, nehogy egy újabb, Trianonnal felérő tragédia zúduljon ránk!

Légy velünk, Kegyelmes Isten!
Ahogy velünk voltál Egerben, Nándorfehérváron, úgy légy velünk most is …
még akkor is, ha nem karddal kell küzdenünk, vérünket se kell adnunk, életünket se kell áldoznunk, egyáltalán semmit se kell feláldoznunk, még csak fáradságunkba sem kerül … mindössze a kényelmességünket, restségünket, s ami a legrosszabb, a közönyünket kell legyőznünk… csak fel kell állnunk a fotelból, a tv/számítógép/fészbuk/mobil mellől és elindulni! Csak pár lépést kell tenni, és mindössze két határozott, egymást metsző vonallal kinyilvánítani: megvédem az országom.

Vasárnap délben Nándorfehérvár harangja fog megkondulni…
a harangzúgásban legyen együtt a nemzet egy közös imában, fohászkodjunk „lélekben összenőve” minden magyar minden magyarért, bárhol is él a világon – Torontótól Gyimesközéplokig – a családjáért, keresztény országunkért, a magyar nemzet fennmaradásáért!

Amikor azon a végzetes napon délután ötkor aláírták a trianoni döntést, az egész Kárpát-hazában zúgtak a harangok… s akkor a magyar püspöki kar így imádkozott…

Mindenkitől elhagyatva
Mindenható örök Isten!
Mindenkitől elhagyatva,
senkitől meg nem hallgatva,
Hozzád fordulunk, aki senkit nem hagysz el
és mindenkit meghallgatsz,
hogy hallgasd meg a mi
alázatos könyörgésünket,
és segíts meg minket, szegény magyarokat!
Ellenségeink lettek úrrá felettünk,
országunkat feldarabolták,
alkotmányunkat szétrombolták,
királyunkat számkivetésbe hurcolták,
minket porig aláztak,
minden szabadságunktól megfosztottak,
és ami romlásunkra van,
azt parancsolják nekünk.
A mélységből kiáltunk hozzád, Urunk!
Hallgasd meg esedezésünket,
könyörülj rajtunk a te nagy
irgalmasságod szerint!
Ha a sok csapás a te büntetésed,
amelyeket bűneinkkel vontunk magunkra,
bocsáss meg nekünk, bűnbánóknak!
Ha széthúzásunk oka
nemzeti szerencsétlenségünknek,
vezérelj minket egyetértésre!
Ha hűségünket akartad próbára tenni,
tekintsd gyöngeségünket
és rövidítsd meg látogatásod idejét!
Add a hatalmat azok kezébe,
akik azt Tőled veszik
és a haza javára használják!
Adj a nemzetnek önzetlen, hűséges
és minden áldozatra kész fiakat!
Szerencsétlen hazánknak pedig adj jobb jövendőt!
Nagyasszonyunk és Anyánk!
Kelj védelmünkre,
vedd oltalmadba örökséged,
pártfogolj minket Szent Fiadnál,
hogy az ő kegyelméből
Szent István országa újra életre támadjon! –
Most is a lét-nemlét mezsgyéjére érkezett az ország…
Most is egy ilyen sorsdöntő helyzet szakadt ránk…
Most is magunkra maradtunk…
Most is az országot védjük…
Most is…
Most!

Nincs más választásunk.
„Nincsen egyéb menedékünk…”

Ámen.

The post Dunst Eszter: Ima a hazáért appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »