Dúl a Japán és Dél-Korea közti háború – ez egy II. világháború óta tartó konfliktus

Dúl a Japán és Dél-Korea közti háború – ez egy II. világháború óta tartó konfliktus

Hónapok óta tart a Japán és Dél-Korea közötti kereskedelmi háborút, amelynek gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. A világ harmadik és tizenegyedik legnagyobb gazdasági csap össze történelmi és gazdasági okok miatt, amelyről hozzánk csak korlátozottan jutnak el a hírek.

Most megnézzük, mi van e mögött.

A két ország hivatalosan 1965-ben vette fel egymással a kapcsolatot, és azóta is az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei a térségben. A kínai és orosz terjeszkedés gátjai között azonban vannak vitás kérdések. Ilyen a világháborús időszak megítélése, és néhány stratégiailag fontos szikla területi hovatartozása a két ország között.

A világháború során mintegy 670 ezer koreait küldtek Japánba, hogy kényszermunkásként dolgozzanak a Japán hadiiparnak. A 18 év alatti lányokkal szemben elkövetett nemi erőszak mindennapos volt. Ezeket a lányokat hívták „vigasztaló hölgyeknek”. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel után megegyezés született, hogy Japán „gazdasági támogatást” és hitelt nyújt Dél-Koreának kompenzációként. Azonban az egykori kényszermunkások közül sokan ezt nem fogadták el, és személyes jóvátételt követeltek. 1994-ben létre is hozott Japán egy összázsiai alapot a megerőszakolt nők támogatására, de az érintett koreaiak ezt elutasították, ugyanis Japán nem közvetlenül őket kompenzálta. 2015-ben végül Obama összehozta a két állam vezetését és a korábbi sok százmillió dolláros kompenzáció után Japán beleegyezett, hogy 1 milliárd dollárt fizet a női áldozatokat tömörítő újabb alapba. Az áldozatok közül sokan ezt sem fogadták el.

Az új dél-koreai elnök, Mun Dzsein 2017-ben bejelentette, hogy nem fogadják el a Japán kompenzációt. 2018-ban már úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás „vitathatatlan”, és felszólította.

Japán az elfogadásra, valamint a „szívből jövő bocsánatkérésre”. 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság kötelezett több Japán nagyvállalatot a kényszermunka miatti kompenzációra. Közöttük volt a Mitsubishi is, valamint a Nippon Acélművek. A japánok tiltakoztak, ugyanis szerintük már 1965-ben rendezték ezeket az ügyeket. Az érintett vállalatok fellebbeztek, de ezeket mind elutasították. 

Hírdetés

Ezután indult be a harc kemény része. 2019 januárjában az egyik kerületi bíróság jóváhagyta, hogy a Nippon Acélművek részvényeit lefoglalják a dél-koreai POSCO-Nippon Acélművek vegyes vállalatban, amely nagyjából 10 millió dollárt ért akkor. Ezután a Mitsubishi védjegye és szabadalmi vagyona is hasonlóan járt. Július első napján a Japán kormány bejelentette, hogy szigorítja a félvezetők számára fontos vegyszerek kivitelét, amely létfontosságú a dél-koreai ipar számára. A dél-koreai kormány szerint ez válasz volt a Legfelsőbb Bíróság döntéseire, amelyet ők nem tudnak megváltoztatni. Lássuk be, tényleg válasz volt, de azt sem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a dél-koreai kormány nem befolyásolta a bíróság döntését.

A Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari minisztérium erre azt üzente, hogy bizalmatlanok a dél-koreai exportellenőrzéssel kapcsolatban, és ugyan nem mondták ki, de a japán média szerint bizonyos eszközök fegyvergyártáshoz is alkalmazhatók, amelyek az Egyesült Arab Emirátusokba, Észak-Koreába, vagy éppen Iránba is eljuthatnak. Érdekes, hogy ezzel éppen a bírósági döntések után foglalkozott mélyebben a média és a minisztérium. A felhozott példák között szerepelt a VX ideggyógyszer néhány összetevője, amellyel Kim Dzsongun féltestvérét is meggyilkolták. Dél-Korea szerint erre nincsenek bizonyítékok.

A háború indulása után néhány nappal a Samsung vezetője is elutazott Tokióba, hogy a beszállítókkal rendezze a helyzetet, és állami szinten is elindultak a tárgyalások, amelyek azonban kudarcba fulladtak. Augusztusban a Japán kormány törölte Dél-Koreát a „Fehér Listáról”, amely a 27 legkedvezőbb kereskedelmi partnert nevesíti. Ez további exportkorlátozásokat jelentett olyan árukra, amelyeket felhasználva potenciálisan fegyvereket lehet gyártani. A Japán tőzsde értéke több, mint 2 százalékot esett. Erre válaszul Dél-Korea is törölte Japánt saját listájáról. Dél-Koreában mozgalom is indult a Japán termékek bojkottjára. Közben a dél-koreai valuta, a won értéke is jelentős mértékben csökkenni kezdett. A tőzsdeindexek a világ számos pontján hasonlóan reagáltak, hiszen a világgazdaság számára nagyon jelentős államokról van szó, amelyek termékei mindenhova eljutnak.

A bojkott is eredményesnek bizonyult, ugyanis a japán kiskereskedelmi üzletek forgalma 40 százalékkal csökkent, de a Toyota, Honda és Nissan dél-koreai értékesítése is 60-80 százalékkal csökkent. A japán turisták száma az előző évihez képest közel 50 százalékkal csökkent. Ez jelentős kihatással volt a légitársaságokra is. Dél-Koreában áprilisban parlamenti választásokat tartanak, amely a jelenleg is hatalmon lévő Demokrata Pártnak hozhat győzelmet, azonban az elmúlt fél évben – a kereskedelmi háború ideje alatt – csökkent a támogatottságuk.

Az Egyesült Államok is próbál közvetíteni a két fél között, hiszen mindkét állam fontos szövetségese, és ellensúlyt képeznek a kínai, vagy akár az orosz és észak-koreai pólusnak. Különösen fájó az Egyesült Államoknak is, hogy a biztonságpolitikai szintérre is kiterjedt a küzdelem, ugyanis Dél-Korea felmondta a hírszerzési együttműködési paktumot is Japánnal. Ebben az esetben az Egyesült Államoknak lesz a feladata, hogy közvetítsen és az információkat rajta keresztül cserélje ki a két fél.

Az események nyertese elsősorban Kína, amely örömmel nézi, hogy két ellenfele egymással küzd, és ez bajba sodorja az Egyesült Államokat is. Kína az elmúlt években egyre fontosabb kereskedelmi partnere lett Japánnak és Dél-Koreának is, amely államok így rájönnek, hogy ha egymással nehezen bírnak, és csökken a bizalom a köztük, akkor Kínával tovább érdemes erősíteni a kapcsolatukat.

Ennek Kína nyilvánvalóan haszonélvezője lesz. Az Egyesült Államok azonban kevésbé.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »