Drónokat vetnek be az embercsempészek

Drónokat vetnek be az embercsempészek

Az új határőrizeti rendszer bevezetése óta a magyar–szerb határon tizenegy drón mozgását észlelték, amelyeket feltehetőleg embercsempészek irányítanak – értesült a Magyar Idők. A migránsok jogellenes beáramlását megakadályozni hivatott hazai intézkedéseket külföldi szervek bírálták.

Az új határőrizeti rendszer bevezetése óta a Bács-Kiskun megyei szakaszon kilenc, a Csongrád megyei szakaszon pedig két drón repülését észlelték – erősítette meg a Magyar Idők értesülését tegnap az ORFK. A hatóságot annak kapcsán kerestük meg, hogy olvasóink jelezték: a térségben növekedett a drónok forgalma, amelyeket feltehetőleg embercsempészek irányítanak. Erről tegnapi sajtótájékoztatóján Rogán Antal is beszélt. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt közölte, hogy kifejezetten megnőtt az embercsempészek aktivitása. Mint mondta, erre utal a határ szerbiai szakaszán tapasztalt drónhasználat is, amivel azt próbálják kikémlelni, hogy a magyar határt védők merre járnak. A témában tájékoztatni fogják a szerb hatóságokat is – tette hozzá a miniszter.

Rogán arról is beszélt, hogy tegnaptól megerősítették a magyar határ védelmét, gyakorlatilag megduplázták a csongrádi és a Bács-Kiskun megyei határszakaszon a védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát. Így folyamatosan egy 6-10 ezres állomány védelmezi a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei szakaszon a határt.

– A rendőrség és a honvédség komoly erőkkel készült az új határőrizeti rendszer bevezetésére, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és a külső határok védelmét – közölte Bakondi György Szegeden. Az MTI tájékoztatása szerint a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kiemelte: a magyar–szerb és a magyar–horvát határon tegnap bevezetett új határőrizeti rendszer célja, hogy ne tartózkodjanak jogellenesen migránsok az ország területén, ugyanakkor az, aki akarja, benyújthassa a menedékkérelmét.

Az éjfélkor életbe lépett intézkedések lényege, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti és visszaszállítja a kerítéshez; ott a kapukon keresztül útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé, ahol benyújthatják kérelmüket. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás indul. Bakondi György szerint az új, a korábbinál még hatékonyabb határőrizeti rendszer javítja a közrendet, a közbiztonságot és összhangban van a magyar kormány törekvéseivel, melyek célja a külső határok védelme és annak megakadályozása, hogy emberek százezrei lépjenek be úgy az unió területére, hogy „nem tudunk semmit” identitásukról, céljaikról, további terveikről.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány ugyanitt arról számolt be, hogy hétfő éjféltől kedd délig 826-an kíséreltek meg illegális határátlépést, 675 esetben ezt a járőröző rendőrök és katonák megakadályozták, 151 határsértőt pedig elfogtak és visszakísértek; valamennyien együttműködőek voltak. Az elmúlt napokban a határ őrizetére újabb rendőri erőket vezényeltek a térségbe, a létszám meghaladja a 6 ezret. A rendőr altábornagy elmondta, február óta növekszik a migrációs nyomás a déli határon. Januárban napi átlagban 16 volt az elfogott határsértők száma, februárban már 79, az elmúlt hónapban pedig már 120.

Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke pedig arra emlékeztetett: július 8-án lesz egy éve, hogy a honvédség részt vesz a határ védelmében. A katonák először az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésén dolgoztak, majd nemzetközi gyakorlaton vettek részt, és hónapok óta segítik a rendőrök munkáját. A határőrizet megerősítése érdekében 50 százalékkal növelik a honvédség létszámát a határ mentén, és csaknem egyharmadával bővítik az ehhez igénybe vett technikai eszközök számát. Amennyiben szükségessé válik, a Magyar Honvédség személyi állománya készen áll a biztonsági határzár építésére a magyar–román határszakaszon – közölte a vezérezredes.

Mindeközben a magyar mélységi határőrizet miatt aggodalmát fejezte ki az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága, illetve a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezetek szerint „a jogszabály nyelvezete túl sok teret hagy az értelmezésnek”, és „önkényeskedésre” ad lehetőséget. Ismert: a Magyar Helsinki Bizottság beszámolójából az derül ki, hogy a szervezetnek összesen 327 milliós bevétele volt tavaly, ebből 308 millió származott külföldi támogatóktól. A három legfőbb szponzor pedig nem más, mint a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok, az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

A röszkei határátkelő a magasból. Február óta ismét növekszik a migrációs nyomás délen


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »