Drog és terror kéz a kézben jár

Drog és terror kéz a kézben jár

Továbra is a kábítószer a szervezett bűnözés legjelentősebb bevételi forrása Magyarországon, de évente ezermilliárd forint közpénz tűnik el az adócsalások miatt is. Istvanovszki László rendőr ezredes szerint a migrációval újabb ágazatok, az embercsempészet és a terrorizmus is virágzásnak indult. A nemrég megszüntetett Szervezett Bűnözés Ellenes Koordinációs Központ stratégiai vezetőjét kérdeztük a politika és a maffia kapcsolatáról is.

– Korábban a Szervezett Bűnözés Ellenes Koordinációs Központ (SZEBEK) stratégiai elemző főosztályvezetőjeként dolgozott. Helyes a következtetés, hogy Magyarországnak rendelkeznie kell szervezett bűnözés elleni stratégiával?

– Írott stratégia valójában nincs, és korábban sem volt. A szocialista és a jelenlegi Fidesz vezette kormányzat alatt is adtak azonban ki nemzeti biztonsági stratégiát, a szervezett bűnözés elleni harc ennek egy részét képezi. A SZEBEK-et a kilencvenes években hozták létre, amikor Magyarországon tombolt a szervezett bűnözés. Létrehozását a felismerés indokolta, miszerint ez egy sokszereplős terület. A rendőrségnek, az akkori APEH-nek, VPOP-nak és a titkosszolgálatoknak, valamint az ügyészségnek is megvolt benne a szerepe. A SZEBEK ezeknek a tevékenységét hangolta össze. Helyzetértékeléseket, elemzéseket készítettünk, de részt vettünk konkrét ügyek felderítésében is. A stratégiai elemző főosztály feladata az volt, hogy stratégiai jelentőségű döntéseket készítsen elő. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól (TIBEK) is valami hasonlót várnak el.

– A TIBEK névválasztása mintha azt üzenné: Magyarországon a terrorizmus nagyobb probléma, mint a szervezett bűnözés. Ezzel egyetért?

– Korábban bennem is felmerült a gyanú, hogy egy most megjelent fenyegetettség, a terrorizmus erőforrásokat vonhat el a szervezett bűnözés elleni küzdelemtől. Eloszlatja azonban a kételyeket a megváltoztatott nemzetbiztonságról szóló törvény. Ebből kiderül, hogy a TIBEK összbiztonsági feladatot lát el, amibe a szervezett bűnözés is beletartozik. Ezt alátámasztja, hogy a szervezet élére nem a titkosszolgálatoktól, hanem bűnügyi területről érkezett a vezető Takács Tibor tábornok, korábbi bűnügyi főigazgató személyében. Várhatóan így a bűnügyi szemlélet nagy súllyal jelenik majd meg a szervezet működésében. A névválasztásnak szerintem elsősorban politikai üzenete van. A kormány ezzel azt üzeni: felismerte a terrorizmus mint növekvő veszélyforrás megjelenését, ezért a Terrorelhárítási Központ (TEK) létrehozása után a második terrorellenes szervezetet is felállítja.

– Már a TEK létrehozásakor is kiszivárgott a szakma nemtetszése. Sokaknak fájt, hogy a kormány egyes bűnügyi szervektől, titkosszolgálatoktól elveszi a terrorelhárítási területet, s egyúttal a hozzá szükséges erőforrásokat. Nem lehet, hogy ezeket az ellenérzéseket a TIBEK létrehozása csak fokozni fogja?

– Ezekkel a véleményekkel én korábban sem értettem egyet. A TEK létrehozása óta eltelt öt év, és a kritikus hangok elhallgattak. Beigazolódott, hogy szükséges egy olyan szervezet létrehozása, ami összefogja a terrorelhárítás tevékenységeket, felgyorsítja az információ áramlását. A TIBEK ennek a fúziós folyamatnak az újabb fejezete. Az együttműködő tizenhárom szervezet adatbázisaihoz ugyanis a szervezet közvetlen hozzáférést kapott.

– A korábbi hírek szerint éppen ez az adatbázis tette vonzóvá a TIBEK-et a politikusok számára, s vívott érte csatákat Pintér Sándor és Lázár János.

– Ha volt ilyen jellegű feszültség politikusok között, az inkább a NIBEK, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ koncepciójának megszületése idején csúcsosodott ki. A TIBEK létrehozását azonban az ellenzék is támogatta, véleményem szerint azért, mert sikerült megegyezni a szükséges garanciákról, melyek megakadályozzák, hogy politikusok visszaéljenek az információval.

– Van egy másik terület is, amiben látszólag tökéletes az összhang a kormányzati és az ellenzéki politikusok között: együtt hallgatnak a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatáról, miközben egyre több leleplező cikk születik a témában.

– Elég időt töltöttem el a szervezett bűnözés elleni harc különböző területein, hogy elmondhassam: ha a politikai és a gazdasági viszonyok nem teremtik meg a helyét, nem épül ki a szervezett bűnözés. Valószínűleg ez visszafele is igaz. Ahol a szervezett bűnözési lehetőségeket a jogalkotás szintjén elvágják, ott alacsonyabb szintre lehet csökkenteni. Nem mondom, hogy Magyarországon vagy a többi rendszerváltó országban valaha vissza lehet zárni a szellemet a palackba. Vannak azonban biztató jelek, korábban a SZEBEK vagy most a TIBEK létrehozása ezt a törekvést mutatják.

– Nem gondolja, hogy hiányzik a politikai akarat a korábbi ügyeknek a feltárására?

NévjegyIstvanovszki László a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán, majd a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Pályafutását 1991-ben kezdte a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági nyomozójaként. Szervezett bűnözés és kábítószer elleni területen 1995 után dolgozik. 2001-től az Országos Rendőr-főkapitányság Operatív Elemző és Koordinációs Osztályának vezetője, majd 2006 és 2009 között a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Stratégiai Elemző Főosztályát vezeti. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szaktanári beosztásban tanít. Oktatási-kutatási területe a nemzetközi és honos szervezett bűnözés, valamint a bűnügyi információelemzés.

– A 2000-es évek elején létrejött egy parlamenti vizsgálóbizottság, ami elég hosszú időn keresztül dolgozott. Igaz, végül nem született olyan jelentés, amit a parlament közös megállapodással elfogadott volna. Meghallgattak érintett politikusokat, nyomozó szervek vezetőit, azonban azt, hogy a bizottság munkája a bűnüldözői szakma hasznára vált volna, én nem észleltem.

– Kijelenthetjük, hogy szükséges lenne egy újabb parlamenti vizsgálóbizottság felállítására?

– Ne várjuk el a jelenlegi politikai vezetéstől, hogy szembenézzen a húsz-huszonöt évvel ezelőtti önmagával. A politika feladata, hogy a jogalkotás eszközével bezárja a lehető legtöbb kiskaput, melyeken keresztül a bűnözés szerveződni tud. Ha bezárja a korrupciós és egyéb csatornákat, akkor a szervezett bűnözés működési lehetősége is leszűkül. Összességében keveset foglalkozunk azzal, ami Magyarországon a rendszerváltás óta a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatában történt. A rendészettudományokban alig tudok felidézni pár doktori értekezést, ami a területtel foglalkozik.

– A szervezett bűnözés mely formája jellemző Magyarországon?

– Az Europol legutóbbi jelentésük szerint Magyarország közepesen fertőzött, elsősorban hazai bűnözői csoportok tevékenykednek az országban. Vagyis a korábban jellemző orosz, ukrán csoportok teret vesztettek. A jelentés szerint elsősorban vagyon elleni, valamint adó- és pénzügyi jellegű bűncselekmények dominálnak. Azóta felerősödött a migrációs hullám is. De a szervezett bűnözés hagyományos területe Magyarországon a jövedéki termékek, főként a dohányáruk csempészete, illetve a kábítószer-kereskedelem.

– Hogyan kell elképzelni egy tipikus magyar gengsztert?

– Nincsenek tipikus ismérvek. Magyarországon hagyományosan a szervezett bűnözés két ága ismert. Az egyik a vagyon elleni területről nőtte ki magát, itt a gyors szakosodás volt jellemző. Ezeknek a bűncselekmények az elkövetéséhez, mint például a zárak, a riasztórendszerek feltöréséhez, az adócsalások elkövetéséhez egyre nagyobb szakértelem kellett. A másik terület az úgynevezett élősdi bűncselekmények voltak. Ezek a körök lányokat futtattak, illetve különféle gazdasági csoportokat zsaroltak védelmi pénzekért. Jellemző volt továbbá a szervezett bűnözés harmadik fejlődési formája, ami a rendszerváltás idején Nyugatról hazatért bűnözői körök felbukkanása volt.

– Jelenleg mi a hazai bűnszervezetek számára a legjobb üzlet?

– A jövedéki termékek, elsősorban a dohány csempészete. A másik pedig a kábítószer. Utóbbi piacon a dizájnerdrogok megjelenésével jelentős átrendeződésnek lehetünk szemtanúi. Feljövőben van az embercsempészet, de továbbra is jövedelmező terület az adóval kapcsolatos csalások elkövetése. Ez már egy magasabb szintje a bűnözésnek, komoly logisztikai háttér kell hozzá könyvelőkkel, számlázókkal, számlagyárakkal. Egy korábbi OECD-felmérés szerint a magyar államkasszából évente mintegy ezermilliárd forint esik ki a fekete- és szürkegazdaság miatt.

– Drogügyekről különösen sok hír jelenik meg, miközben a bűnüldözés mintha nem érne el áttörést. Mit lehet tudni erről a területről?

– A hazai kábítószerpiacon viszonylag új jelenség a dizájnerdrogok megjelenése, fontos azonban, hogy ezek a szerek nem szorították ki a klasszikus kábítószereket. Ugyanakkor a dizájnerdrogok veszélyesebbek, azoknak ugyanis a pontos összetételét senki sem ismeri. A kábítószer a szervezett bűnözés legnagyobb bevételt produkáló ága, Magyarországon és a világon egyaránt. E piac mögött állnak a leginkább tőkeerős, legjobban szervezett maffiacsoportok. Ezért aztán ezek ellen küzdeni látszólag szélmalomharc, amiből következik, hogy igazi sikertörténetek sem nálunk, sem máshol nincsenek. Ha van, amit össze kell hangolni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, akkor az a kábítószer elleni harc.

– Ha a kábítószer ekkora probléma, nem lehet, hogy a TIBEK helyett a „KIBEK”-et lett volna szerencsés létrehozni?

– Egyetlen biztonsági kihívást kiemelni és mások felé helyezni sosem célszerű. A TIBEK-et illetően optimista vagyok, hiszen a törvény szerinti feladatuk nem csak a terrorizmusra terjed ki. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kábítószer és a terrorizmus elleni harc szorosan összefonódik. A terrorista szervezetek tevékenységüket ugyanis nagyrészt éppen a drogüzletből finanszírozzák. Ezért is szükséges az összes információt egyetlen hazai központi rendszerben feldolgozni és vizsgálni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »