Drámai fordulatok a skandináv migrációs politikában

Drámai fordulatok a skandináv migrációs politikában

A migrációt illetően a kormány ma már határozottan kiáll a határellenőrzés mellett, amelyet az EU elvárásnak megfelelve félévente meghosszabbít.

Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Dánia 2016-ban nem fog befogadni újabb menekülteket és migránsokat, jelentette a dán hírcsatorna. Rasmussen kifejtette, kormánya jogi lehetőséget fog teremteni ahhoz, hogy már Dánia határánál feltartóztassák az újonnan érkezőket. Azt mondta: „ Nem kellenek nekünk menekültek és migránsok, akik a dán autópályákon menetelnek. Ha újból olyan vagy hasonló helyzet alakulna ki, mint 2015 szeptemberében volt, akkor legyen meg a lehetőség, hogy bevessük ezeket a fékeket és utasítsuk vissza a menedékkérőket.”

A jobbközép kormányfő a nemzetközi konvencióval kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy azt Dánia nem utasítja el, viszont az úgynevezett „2025-ös terv tartalmának gyakorlati értelmezését kritikai szemmel fogjuk vizsgálni.”

Norvégia néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy határzárat hoz létre az ország észak-keleti részén fekvő Storskog-i határátkelőn.Az Oroszországgal határos határátkelőn egyelőre 200 méter hosszú és 4 méter magas kerítéssel fogja a norvég kormány megakadályozni, hogy az Oroszország felől érkező migránsok törvénytelenül átlépjék a határt és az erdővel borított területen észrevétlenül Norvégiába lépjenek. A Refugees Welcome humanitárius szervezet norvég részlege a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva bírálta a norvég kormány döntését. A norvég kormány ugyanakkor a döntést felelősségteljes intézkedésnek nevezte.

A svéd közvéleményformálók szerint a svéd migránspolitika drámaira fordult. A fősodratú média egysége megszűnt. Vannak, akik bírálják a kormány restriktív migránspolitikáját és nem értik, miért váltott Svédország és lett szigorúbb a migránsokkal szemben. Mások éppen ellenkezőleg, azt mondják, hogy a szigorítás megkésett, és egy félresikerült befogadópolitika miatt emelik fel szavukat. A választópolgárok igen éles megosztottságát tükrözi a média is. Ezzel Svédország végképp búcsút mondott egyértelműen migránsölelgető eddigi politikájának.

Fordulat következett be a svéd szociáldemokraták által dominált koaliciós kormány kommunikációja körül is. A migrációt illetően a kormány ma már határozottan kiáll a határellenőrzés mellett, amelyet az EU elvárásnak megfelelve félévente meghosszabbít. Ez év elején megszigorította a családegyesítést és eltörölte az előző, jobb-liberális szövetségből álló kormány által bevezetett, a migránsoknak járó állandó tartózkodási engedélyt. Gőzerővel dolgozik a svéd társadalom azért, hogy a több tízezer (hacsak nem százezrekről beszélünk) újonnan érkezettet felkarolja és a svéd normáknak megfelelően a beilleszkedés útjára terelje őket.

Az is bebizonyosodott, hogy a migrációs politikában a volt svéd miniszterelnök, a jobboldali liberális párti Fredrik Reinfeldt komoly gondokat hagyott maga után. Reinfeldt többször idézett mondata, „Nyissuk ki a szívünket” 2014-ben bejárta ugyan a világsajtót, de ma már a svédek nem szívesen gondolnak rá. A svéd vezetés akkor még nem beszélt migránsválságról. Ma viszont már arról dilemmáznak, hogy valójában ki a menekült és ki nem és hogyan lehetne féket vetni a migránsbisznisznek.

Svéd véleményezők és kommentátorok már úgy jellemzik az immár szállóigévé vált Reinfeldt-mondatot, hogy az egy ostoba, populista kijelentés volt. Reinfeldt mondata mellé odaillesztik Stefan Löfven jelenlegi szociáldemokrata kormányfő kijelentését is, amelyet akkor tett, amikor Magyarország bevezette a határzárat. Lassan egy éve lesz annak, hogy Lövfen így fogalmazott: „Az én Európám nem áll falakból”, illetve „Határok nélküli Európát”!

A svéd Migrációs hivatal adatai azt mutatják, hogy ebben az évben eddig 4 500 menedékkérő vonta vissza kérelmét. És még nincs vége az évnek.  Megítélések szerint ez a tendencia folytatódni fog. Hogy hova küldik őket vissza? Itt lesz majd nagy összetűzés az EU tagállamai között.

Az előrejelzések szerint a kormányhatalomra két nagy esélyes van. A Szociáldemokraták (S) körülbelül 26, a jobboldal legnagyobb pártja, a Moderata Samlingspartiet (M) 25 százalékra számíthat a 2018-as parlamenti választáson. Következésképpen mindkét párt feltehetően csak kisebbségi kormánypozíciót képes elérni. Vannak olyan véleményezők, akik a két nagy párt együttműködését vizionálják. Mindenesetre ha ez bekövetkezne 2018-ban, azzal a céllal, hogy a radikalizálódás felé egyre jobban húzó svédeket megfékezzék, az is történelmi jelentőséggel bírna.

Stockholm befolyása irritálja Jokkmokkot

Naponta számol be a svéd média arról, hogy az oktatás előtt rég nem látott kihívások tornyosulnak. Három tanár közül kettő mérlegeli felmondását. Egy óvodás kiscsoportban tizenöt gyermek tizenöt különböző nyelven beszél.

Gyakori a bevándorló negyedekben a bűnözők közötti leszámolásból származó fegyveres összetűzés. Különböző vallásúak egymásra támadnak. Foglalkoznak a lapok a rendőrség tehetetlenségével és a rendőrségi állomány frusztrációjával. Vezéroldalak bírálják a Migrációs hivatal vezérigazgatóját, hogy politikusként dolgozik, miközben hivatali tisztviselő.

Az észak-számik panaszkodnak, hogy a stockholmi elit kizsákmányolja őket. Tele van a földjük természeti kincsekkel, de azt elviszi a főváros. Úgy látszik, hogy az északi országrész, a főváros dominanciáját nem fogadja el és az önrendelkezési jog mellett száll síkra. Például Lotta Göring az Expressen lap krónikában idézi a jokkmokkiakat, miszerint ők milliárdokat fizetnek be az állam kasszájába, de nem kapnak sokat abból a szociális biztonságból, mint a stockholmi régió. Ezért váljanak szét. Norrland (a számik régiója) termeli Svédország villamos energiájának a javát – 11 erőműje van, abból csupán egy, 977 megawattot termel– és adja az ásványkincseket az iparnak. Göring szerint joggal követelheti Norrland magának az önállóságot, mint például Skócia. Jokkmokk önkormányzata területileg Svédország egyik legnagyobb községe. Azt mondják, ha megtarthatták volna egy részét annak, amit kitermeltek, ma Jokkmokk Észak Kuwaitja lehetne. Feltehetően tartanak attól is az északiak, hogy a jelenlegi egyensúly a népességi populációban megdől, ha a stockholmi vezetés földjeikre telepíti a migránsokat.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »