Drága lakások verik kenterbe a házakat

Sok családiház-tulajdonos tart attól, hogy miközben az új lakások, belvárosi otthonok és panelek ára az egekbe szökik, az ő ingatlanja elértéktelenedik. Pedig ha komótosan is, de ezek az épületek is felértékelődnek, ám egészen más piaci folyamatok hatására, mint évekkel ezelőtt.

Míg a lakások ára tavaly 15-30 százalékot emelkedett, addig a házaké csak 7-8 százalékot, az eddigi számok alapján pedig idén is hasonló mértékű növekedés várható. Az emberek ma másképp viszonyulnak a családi házakhoz, mint a rendszerváltás idején, amikor sikk volt kiköltözni a külvárosok és az agglomerációs települések kertes részeibe – magyarázza Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A kitelepülés költségeibe ráadásul nem minden tulajdonos számolja bele a karbantartásra fordított időt és energiát vagy az épület amortizációjából adódó plusz kiadásokat. A vakolat javítása, a fű lenyírása vagy a kerítés festése csupa olyan munkafolyamat, amivel egy társasházi tulajdonosnak nem kell foglalkoznia, elég a közös költséget befizetnie.

Változnak a viszonyok

Emellett a rendszerváltás óta fölnőtt az a generáció, amelyik gyerekként, kamaszként megtapasztalta, mennyire nehéz az agglomerációba vagy a külvárosba hazamenni egy esti buliból, mennyire megterhelő a szülőknek iskolába szállítani a gyerekeket. A mai potenciális lakásvásárlók jelentős hányadát pedig ez a korosztály adja, ők pedig többre tartják a belvárosi környezetet, az ingázásmentes életmódot, s még azt a kort sem érték el, hogy elegük legyen a nyüzsgésből. Persze ma is akadnak kijjebb költözők, de döntéseik hátterében általában más okok húzódnak meg.

„A mostani kitelepülőknél nem feltétlenül a jobb levegő és a zöldterület iránti igény a fő motiváció, hanem az alacsonyabb árak. Ezeken a területeken ugyanis családi és sorházat is kapni lehet annyiért, amelyből a belsőbb területeken csak egy kisebb lakásra futja” – emeli ki Balogh László. Ez ott is tetten érhető, hogy a házat keresők több mint háromnegyede az önálló családi házakat nézegeti, nem pedig az azoknál fajlagosan drágább sorházakat és ikerházakat. Utóbbiakkal ugyan kevesebb baj van, viszont mindenképpen többe kerülnek: míg a fővárosi családi házak átlagos négyzetméterára 282 ezer forintra jön ki, addig ugyanez a szám a sorházaknál és az ikerházaknál már 293 és 320 ezer forint.

Mindenki biztosra játszik

Látványos az is, hogy míg a lakásoknál az új építésűek nagyon kapósak, addig az új családi házakról, sorházakról ez nem mondható el: az érdeklődőknek csak 8 százaléka válogat ezek körül, a többiek újszerűt, felújítottat, felújításra szorulót vagy normál állapotút keresnek. Vélhetően azért van ez így, mert a családi házak kivitelezési hibái öt-tíz év alatt biztosan kiderülnek, így annak, aki ilyesmitől tart, ennyi idős ingatlant érdemes vennie. Persze a mérlegnek van másik serpenyője is: a technológiai fejlődés nagyon gyors, az újabb épületek ezért mindenképp korszerűbbek. Emellett aki új házat szeretne, az inkább maga épített, mert így látja, tényleg beleépül-e a házba az, aminek bele kell.

Az építkezést nehezíti viszont, hogy a jó áron elérhető telkeket már elkapkodták, a megmaradtakra pedig nincs vevő, és várhatóan nem is lesz – ezt már Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlanirodák XIV. és XVI. kerületi szakmai vezetője emeli ki. Hozzáteszi: azok, akik családi házat vennének, lényegesen többet tudnak alkudni a lakásvásárlóknak, mintegy 5-8 százalékot. A vevők egyértelműen előnyben részesítik a nagyobb házakat: a többség minimum háromszobás épületre vadászik. A terület tekintetében picit szélesebb a skála: a 80-90 négyzetméteresektől a 140-150 négyzetméteresekig minden eladható, viszont az ennél nagyobbakat alig keresik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »